2018.09.21.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:175
Tegnap:118
Ezen a héten:683
Ebben a hónapban:2560
Összesen:672727

Belső tápanyag terhelés és a bióta hatása a víz minőségére a Kis-Balaton tározó izolált taván

Belső tápanyag terhelés és a bióta hatása a víz minőségére a Kis-Balaton tározó izolált taván

Boros Gergely, Tátrai István és György Ágnes Irma
MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany


Kivonat

Tavaink biológiai vízminőségének alakulására különböző biotikus és abiotikus tényezők képesek hatni, munkánk során ezeket, illetve az ezek közötti összefüggéseket vizsgáltuk. Vizsgálatainkat Major-tavon, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I-es ütemén végeztük. A kísérleti tó a környező vizektől gátakkal izolált, befolyó vízzel érkező külső tápanyag terhelés nem éri. 2000-ben halas biomanipulációt hajtottunk végre a hipertróf tavon, ennek következményeként a klorofill-a koncentrációja évről-évre csökkent, a Secchi-átlátszóság nőtt, a makrovegetáció állománya folyamatosan terjeszkedett. Ezzel együtt egyre alacsonyabb volt a vízben mérhető különböző foszfor (P)-, és nitrogén (N) formák koncentrációja is. 
Munkánkban egy három éves periódust emelünk ki (2005-2007), melyben bemutatjuk, miként fordult vissza a rendszer az un. „tiszta vizű fázisból” (TVF) a kiindulási, kedvezőtlen, „zavaros vizű”  fázis (ZVF) felé, továbbá miként idézett elő a belső tápanyag terhelés jelentős P-dúsulást a tóvízben. Míg 2005-2006 években (TVF) a nyári klorofill-a csúcs nem haladta meg a 120 µg/l- t, addig 2007-ben (ZVF) ez az érték a 270 µg/l közelében alakult. A fokozódó algatermelést más jelenségek is kísérték: változásokat észleltünk a teljes biológiai struktúrában, a vízben a különböző P formák koncentrációja megemelkedett, emellett az üledék P tartalma szignifikánsan csökkent 2007-ben. Ennek egyik kiváltója az lehet, hogy az üledékben mért redox-potenciál értékek egy nagyságrenddel alacsonyabbak voltak 2007-ben, mint az előző években, melyet a nagy mennyiségben felhalmozódott szerves anyag lebomlása idézhetett elő. Az alacsony redox potenciál értékek nem tették lehetővé, hogy a foszfor vashoz kötődjön, amely optimális körülmények között az üledék legjelentősebb, dinamikusan változó foszfor raktára. Tekintettel arra, hogy mégis emelkedett nyáron a víz foszfor tartalma arra következtetünk, hogy a halaknak és a makro-zoobentosz szervezeteknek kiemelt szerepe lehet a kalciumhoz kötött, és szerves anyagokban raktározott foszfor felszabadításában. Fontos tényezőnek tartjuk a megemelkedett P koncentrációk kialakításában, hogy a bentosz-fogyasztó halak állományainak biomasszája az utóbbi években folyamatosan nőtt. Az üledékből táplálkozó halaknak hatása lehet az akkumulálódott és/vagy inaktív P vegyületek regenerációjára. A zooplanktonnak jelentős szerepe van a fitoplankton állomány szabályozásában. Mivel a Major tóban 2007 nyarán, a halas manipulációt megelőző időszakhoz hasonlóan, a Cyanobaktériumok domináltak a fitoplanktonban, így fontosnak tartottuk tisztázni, hogy a tavi zooplankton képes-e fogyasztani és ezáltal kontroll alatt tartani a veszélyesen túlszaporodó alga fajokat. Ennek vizsgálatára stabil izotóp analíziseket végeztünk, melynek tanulságaként elmondható, hogy a zooplankton táplálkozik a nitrogénfixáló Cyanobaktrériumokkal.