2018.09.21.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:162
Tegnap:118
Ezen a héten:670
Ebben a hónapban:2547
Összesen:672714

Rizsföldi halnevelés – hatékony és környezetbarát védekezés a rizs rovarkártevői ellen

Rizsföldi halnevelés – hatékony és környezetbarát védekezés a rizs rovarkártevői ellen

† Szító András 1), Jancsó Mihály 1), Izsó Lajos 2), Váradi László 1), Rónyai András 1)
1) Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2) Biocsárda Kft., Csárdaszállás


Kivonat

A mezőgazdaságtól napjainkban már nem csak a mennyiségi termelést várjuk el, hanem az új kritériumok között kiemelten érvényesülnek az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szempontok is.
A hazai rizsvetéseket különösen a tenyészidőszak elején fenyegetik a különböző ízeltlábú kártevők, a legveszélyesebb a pajzsos levéllábú rák (Triops cancriformis), a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus) és a rizslégy (Hydrellia griseola). Ellenük hatékony védekezési lehetőség az árasztóvíz csökkentése, de ekkor a rizstermesztő gazda a gyomok ellen veszíthet el egy fontos eszközt. A vegyszermentes, biológiai védekezés leghatékonyabban halakkal oldható meg.
A magyarországi rizstermesztés története során előbb az árasztóvízzel véletlenül a rizstelepekre bejutott halak töltötték be ezt a szerepet, majd a ponty ivadékok tudatos telepítésével küzdöttek a kártevők ellen. A ponty ivadék nevelése a rizstermesztés technológiájába jól beilleszthető, de a vegyszeres védekezés elterjedése után jelentősége csökkent. Az egészséges élelmiszerek iránti igény növekedésével azonban újra előtérbe került.
Az újabb vizsgálatok alapján a rizsföldeken rendelkezésre álló táplálékbázis hatékonyabb kihasználása és a levél- és gyökérkártevők szélesebb spektruma elleni védekezés érdekében több, eltérő táplálkozási jellemzőkkel bíró halfaj együttes telepítése ajánlott.
Kísérleteink során legalább egy hónapos ponty (Cyprinus carpio), lesőharcsa (Silurus galnis) és jászkeszeg (Leuciscus idus) ivadékokat helyeztünk ki különböző népesítési szerkezetben és sűrűségben. A legjobb eredményeket a kártevőkkel szemben a hektáronként kihelyezett 1000db jászkeszeg, 1000db ponty és 500db harcsa ivadékkal kaptuk.
A halak jelenléte jelentősen befolyásolja az üledékfauna egyéb tagjainak biomassza mennyiségi változásait is. A kísérleti táblákon a halak kihelyezése előtti 314-389g/m2 értékekről a telepítés utáni első héten az eredeti mennyiség 68-71%-a, míg a negyedik hét után a 9-10%-a volt kimutatható, miközben a kontroll táblákon csak kisebb ingadozásokat tapasztaltunk. A kihelyezett ivadékok megfelelő táplálékbázist találnak a rizsföldeken, mely biztosítja, hogy további nevelésre is alkalmas egyedeket fogjunk vissza a tenyészidőszak végén.
A vizsgálatok az NKTH (BHRVBJ05 projekt) pénzügyi támogatásával folytak.