2018.06.25.,hétfő
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:36
Tegnap:0
Ezen a héten:36
Ebben a hónapban:3508
Összesen:660225

Szabó Gergely: Kősüllő (Stizostedion volgense G.) intenzív nevelése eltérő zsírforrásokat tartalmazó haltápok etetése mellett

Szabó Gergely: Kősüllő (Stizostedion volgense G.) intenzív nevelése eltérő zsírforrásokat tartalmazó haltápok etetése mellett

Szabó Gergely 1), Molnár Tamás 1), Müller Tamás 2), Hancz Csaba 1)
1) Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék
2) SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék


Kivonat

A kősüllő, a süllő közeli rokon faja, őshonos halfajunk. Bár növekedési erélye elmarad a süllőétől, húsa kitűnő minőségű, nagyobb testű rokonáéval egyező értékű. Gazdasági jelentősége nem számottevő, viszont nagyobb környezeti tűrőképessége miatt olyan vízterületek is hasznosíthatók vele, melyek a fogassüllő által nem népesíthetők. Állománya az utóbbi években jelentősen csökkent, a sebezhető fajok között tartják számon Európában. A faj iránti érdeklődés nőtt, miután felmerült a süllővel való hibridizáltatásának lehetősége, valamint megállapítást nyert, hogy takarmánykeverékekre könnyebben átszoktatható, mint a süllő. Kísérletünkben célunk volt a kősüllő növekedésének, takarmányértékesítésének, testösszetételének, a filé zsírsavösszetételének vizsgálata eltérő növényi olajakat tartalmazó takarmányok etetése mellett.
A 42 napos kísérletben összesen 63 kősüllőt telepítettünk recirkulációs szisztémában üzemelő akváriumokba (7 hal/akvárium, 3,9 g/liter). A halak induló, átlagos testtömege a kísérlet megkezdésekor 35,80±8,39 g (átlag±SD), a standard testhossz pedig 139,21±9,26 mm (átlag±SD) volt.
A kísérletben egy 6 %-os nyerszsír-tartalmú alaptápot háromféle növényi olajjal, szója (SO), repce (RO), napraforgó (NO), további 6 %-kal egészítettünk ki. A kősüllőknek a pelletált haltápokat napi egy alkalommal, étvágy szerint kínáltuk fel. A vizsgálat elején és végén tömeg és hosszmérést végeztünk, a takarmányfogyasztást naponta rögzítettük. A kísérlet végén kezelésenként 3-3 halat kémiai analízis céljából laborba küldtünk. Kontrollként (C) 3 darab halat a vizsgálat megkezdése előtt kiírtottunk, és a vizsgálat végéig mélyhűtve tároltuk.
A kősüllő a növényi olajjal kiegészített takarmányokat elfogyasztotta. A növekedési és takarmányhasznosítási paraméterek tekintetében a kezelések átlagaiban nem találtunk szignifikáns eltéréseket. A takarmányértékesítés mindhárom kezelés esetében kedvezően alakult (RO=0,97±0,04 g/g; NO=1,15±0,36 g/g; SO=1,01±0,08g/g). A teljes testösszetétel tekintetében a zsírtartalomban tapasztaltunk szignifikáns eltérést a napraforgó olajos (NO=5,20±0,51 g/100g) és a kiindulási (C=3,14±1,12 g/100g) csoportok átlagai között. A filé zsírsavösszetétele az előzetes várakozásoknak megfelelően, a takarmányban lévő olajféleség zsírsavprofiljának hatására változott.
A vizsgálat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA D048498) támogatásával valósult meg.
 



Az előadás anyaga PDF formátumban