2018.07.16.,hétfő
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:26
Tegnap:131
Ezen a héten:26
Ebben a hónapban:1756
Összesen:662629

Kovács Éva: A tárolási idő, valamint a poszt-aktivációs periódus hosszának hatása az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) sperma termékenyítő képességére

Kovács Éva: A tárolási idő, valamint a poszt-aktivációs periódus hosszának hatása az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) sperma termékenyítő képességére

Kovács Éva, Horváth Ákos, Müller Tamás, Urbányi Béla
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő


Kivonat

A halak esetében a különböző mélyhűtési módszereket kifejlesztésére alapvetően azért került sor, hogy biztosítani tudják a sikeres lárva-előállítást akkor is, ha bizonyos okok miatt a termékenyítéshez nem állnak rendelkezésre hímivarú egyedek. A mélyhűtött halsperma felhasználhatóságával foglalkozó tanulmányok többsége a felolvasztott sperma azonnali felhasználásáról szól, és nagyon kevés információ található a felolvasztás utáni további tárolás termékenyítésre gyakorolt hatásairól. Ez az információhiány kielégítésre szorul, hiszen a felolvasztott mintákat adott esetben szükséges lehet elszállítani a mélyhűtés és tárolás helyéről a termékenyítés helyszínére, így a termelőknek csupán a termékenyítésre kellene koncentrálniuk, és nem lennének rákényszerülve arra, hogy még különböző mélyhűtéssel kapcsolatos tevékenységeket is elvégezzenek, mint például a minták tárolása és felolvasztása.
Hasonlóan kevés információ érhető el a már aktivált spermium termékenyítő képességéről is, vagyis arról, hogy az aktiváció után mennyi ideig és milyen mértékben képesek termékenyíteni a különböző kezeléseken átesett spermiumok. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) hímeket nem lehet fejni, ezért a mesterséges termékenyítési folyamat során el kell őket pusztítani, ami azt jelenti, hogy egy adott hímet csak egyszer lehet „felhasználni”. A mélyhűtés megoldást nyújthat egy adott hím spermájának hosszabb idejű tárolására, ha azt a termékenyítés során nem volt módunk teljes egészében felhasználni.
A kísérletben azt vizsgáltuk, hogy a felolvasztás utáni további tárolás milyen hatást gyakorol az afrikai harcsa sperma termékenyítőképességére, valamint azt, hogy a már aktivált sperma mennyi ideig és milyen mértékben képes a termékenyítésre. Megállapítottuk, hogy a felolvasztás után 4 °C-on 2 vagy 24 órán keresztül tárolt sperma használata szignifikánsan több kikelt lárvát eredményezett, mint a felolvasztás után azonnal felhasznált sperma. Amíg a 2 órás felolvasztást követő tárolás nem gyakorolt negatív hatást a mélyhűtött sperma motilitására, illetve termékenyítő képességére, addig a heréből frissen kifejt sperma tárolása ugyanennyi ideig ezeket a paramétereket jelentősen rontotta. Annak ellenére, hogy az 50 másodperces poszt-aktivációs periódus után a sperma motilitása 0 %-ra csökkent, a mélyhűtött sperma még 120 másodpercig is képes volt termékenyíteni a vízzel történt aktiváció után.
 



Az előadás anyaga PDF formátumban