2018.09.21.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:32
Tegnap:118
Ezen a héten:540
Ebben a hónapban:2417
Összesen:672584

Kosáros Tünde: Az élőbevonat szerepe a tavi haltermelésben

Kosáros Tünde: Az élőbevonat szerepe a tavi haltermelésben

Kosáros Tünde 1) 2), Gál Dénes 1), Pekár Ferenc 1), Lakatos Gyula 2)

1) Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2) Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Debrecen
 
 
Kivonat
 
A tavi haltermelésben az élőbevonatnak legalább kettős funkciója van: csökkenti a szennyezőanyagok mennyiségét, ezáltal javítja a víz minőségét, ugyanakkor természetes haltáplálékként is szolgál. Az élőbevonat (perifiton) azoknak a szervezeteknek az együttese, amelyek a vízfenéktől eltérő anyagú, attól jól elkülöníthető víz alatti szilárd alzaton találhatók (Behning, 1924; Dussart, 1966; Lakatos, 1976). Mivel takarmányozás nélküli extenzív halastavakban a halprodukció a természetes produktivitáson alapul, az élőbevonat termelődésére alkalmas felületek létesítésével növelhető a halastavakban képződő természetes táplálék mennyisége (Kiss et al., 2004).
Egy kombinált intenzív-extenzív tavi haltermelő rendszer intenzív egységében keletkező anyagcsere-termékeket az extenzív részben az élőbevonat és a népesített halak segítségével nemcsak eltávolíthatjuk, hanem hasznosíthatjuk is. A tó-a-tóban technológia kísérleti alkalmazása során az extenzív rész hatékonyságának növelése érdekében, megnövelt felületen képződött élőbevonat mennyiségi és minőségi változásait, valamint a vízminőség alakulását vizsgáltuk. Mindhárom vizsgált kombinált rendszer intenzív részében szürke harcsa nevelése történt táp etetésével, míg az extenzív részben pontyot és tilápiát neveltünk takarmányozás nélkül. Két rendszer esetében, a tavak területével megegyező felületű (300 m2) fűzfa gyökereket helyeztünk ki, ezáltal növelve a felületet, melyen élőbevonat kialakulására van lehetőség. Becsültük a tavakban képződött összes perifiton mennyiségét és megállapítottuk az alábbi táblázatban hiánynak nevezett mennyiséget, mely a halak és a különböző vízi gerinctelenek bevonat fogyasztását és a levált, illetve a pusztulásból adódó mennyiséget jelenti.
 
A tavak élőbevonatának mennyiségi változásai (kg) és a nettó halhozamok
(kg ha-1)
2007. 05. 10. – 2007. 10. 11.
1. tó
2. tó
3. tó
Élőbevonat (kg)
kontroll
58,5
58,8
Hiány (kg)
32,9
51,2
Lesőharcsa (Silurus glanis L.)
3173
5747
2747
Ponty (Cyprinus carpio)
1298
363
1314
Tilápia (Oreochromis niloticus L.)
2321
1715
3022
Egész rendszer
6792
7825
7083