2018.10.18.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:116
Tegnap:162
Ezen a héten:528
Ebben a hónapban:2567
Összesen:677233

Puskás Nándor: A hazai akvakultúra fejlesztését gátló tényezők

Puskás Nándor, Váradi László

Magyar Akvakultúra Szövetség

Kivonat

A magyar halgazdálkodási ágazat, azon belül a halastavi gazdálkodás a rendszerváltást követően a mezőgazdaság egyedüli ágazataként megőrizte méretét, súlyát, mi több megújulni és fejlődni volt képes. Azonban mára mégis súlyos piaci, gazdasági problémákkal küzdve a környező országok haltermelőihez képest versenyhátrányba került, nehéz helyzetbe jutott. Ennek oka alapvetően négy tényezőre vezethető vissza.

A magyar tógazdaságok működésük során kiemelt – a tavak méretétől, elhelyezkedésétől, védettségi státuszától függő – ökológiai értéket tartanak fenn. Ez az értékfenntartás, illetve ennek ódiumaként jelentkező jövedelem kiesés finanszírozása, kompenzálása azonban nem megoldott. Ez, az egyre nehezedő gazdasági helyzetben fokozott terhet ró a gazdálkodókra.

A halastavi gazdálkodás napjainkban vízgazdálkodási szempontból – a vízvisszatartás, mezoklimatikus viszonyok javítása, jelentős pufferkapacitás stb. okán – egyértelműen pozitív tevékenységként határozható meg. Ennek ellenére a gazdálkodók Európában gyakorlatilag egyedülálló mértékű vízdíjat kötelesek fizetni. Ráadásul a vízszolgáltatás nem piaci alapon történik, amit jól jelez az a tény is, hogy az országon belül is óriási különbségek alakultak ki pusztán a víz díjában is, ami független az ehhez kapcsolódó szolgáltatás mértékétől, minőségétől.

A magyarországi tógazdaságok zömének termékszerkezete korszerűtlen, végterméke az élőhal, melynek ára hosszú évek óta stagnál, sőt az utóbbi két évben árcsökkenés is bekövetkezett. A hazai fogyasztói szokásoknak egyre kevésbé megfelelő termékszerkezet, a horgászpiac zsugorodása túlzott mértékben növelte a kiszolgáltatottságunkat az exportpiac irányában.

A magyar halgazdálkodási ágazat az Európai Unióhoz való csatlakozás óta folyamatosan azzal szembesül, hogy nem kaphat sem nemzeti, sem társfinanszírozású, vagy éppen Uniós támogatást a viszonylag szűkös spektrumú és kis költségvetéssel rendelkező Halászati Alap keretein túl. Számos támogatási rendszer, amelyből a halgazdálkodási ágazat ki van zárva, olyan problémák kezelésére kerültek kiírásra, amelyek ágazatunkat is érintik. Ugyanakkor ezen problémák kezelése a HOP keretein belül nem megoldott.

A fent említett problémák a tógazdaságok jövedelmezőségi mutatóit rendkívüli mértékben lerontották, így mielőbbi hatékony kezelésük elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ágazatunk fejlődőképes jövőképe biztosítható legyen.

Az előadás anyaga PDF formátumban