2018.02.23.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:38
Tegnap:209
Ezen a héten:871
Ebben a hónapban:3152
Összesen:642989

Molnár Kálmán: Koiherpesz vagy kopoltyúnekrózis?

Molnár Kálmán, MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest

Kivonat

A szerző összehasonlítja a ponty (Cyprinus carpio) két jelentős betegségét, a koi herpesz betegséget és a kopoltyúnekrózist. A koi herpesz betegség megjelenéséről első ízben Izraelből tudósítottak, 1999-ben; a kopoltyúnekrózist a Szovjetunió európai részén a múlt század 50-es éveiben figyelték meg először. Ez a betegség Kelet és Közép Európában a 70-es és 80-as években jelentős elhullásokat okozott tenyésztett pontyok között. A koi herpesz által okozott veszteségek meghaladták a 80%-ot Izraelben, Indonéziában, Japán egyes területein, és importált koi-állományokban Nyugat- Európában. Korábban hasonlóan nagy (60-80%-os) elhullások voltak megfigyelhetők kopoltyúnekrózis következtében a Szovjetunióban, Magyarországon és a Német Demokratikus Köztársaságban. A koi herpesz vírusát (CyHV-3) 1999-ben mutatták ki. A kopoltyúnekrózist okozó ágenst mind ez ideig nem találták meg.

A kopoltyúnekrózis jobb megismerése érdekében 1979-ben Szarvason egy nemzetközi értekezletet szerveztünk, ahol a téma legjobb szakemberei fejtették ki véleményüket a betegség természetéről.. A szakemberek többsége elfogadta Schreckenbach és mtsai (1975) teóriáját, akik úgy vélték, hogy a betegséget ammónia intoxikáció okozza. Véleményük szerint a tóvíz magas pH 8 körüli kémhatása esetén a hal nem tudja leadni a szervezetében felhalmozódó ammóniát, miáltal a kopoltyú szövete sérül, és nekrózis keletkezik benne. A részvevők egy kisebb része a fertőző, vírusos etiológia mellett tört lándzsát, azonban ezt a vírust az akkori gyengén felszerelt virológiai laboratóriumokban nem sikerült kimutatni. Az ammónia intoxikációt cáfolta Ilan Paperna, izraeli kutató beszámolója, aki megjegyezte, hogy az izraeli magas pH-jú tavakban a pontyok kopoltyúja szép, és betegség nem alakul ki. A nyolcvanas évek végére a kopoltyúnekrózis mint betegség fokozatosan vesztett jelentőségéből, és Magyarországon sporadikussá vált. Jelen sorok írója úgy véli, hogy a koi herpesz betegség és a kopoltyúnekrózis egy és ugyanazon bántalom. A betegség azután jelent meg Izraelben, amikor Európa valamelyik országából pontyszállítmányokkal behurcolták az ott még jelen nem lévő vírust. A vírus virulenciája az át nem hangolódott, érintetlen izraeli pontyállományban jelentősen megnőtt, és kórokozó-képessége fokozódott. A vírust Izraelből a koi ponty állományokkal több nyugat-európai országba is behurcolták (vagy visszahurcolták), ahol azonban csak sporadikus elhullásokat észleltek. Közép-európai országokban a CyHV-3 vírust 2005-ben Lengyelországban, 2009-ben a Cseh Köztársaságban, 2012-ben Magyarországon is kimutatták. Jelen szerző feltételezi, hogy az utóbbi országokban, ahol korábban ez a betegség évtizedekig jelen volt, nem fognak az izraelihez hasonló súlyos bántalmak kialakulni.

A szerző meg van arról győződve, a szakirodalom pontosabb tanulmányozása során a koi herpesz betegség leírói hasonló következtetésekre jutattak volna, ha figyelembe veszik az egy évszázadnál is régebbi német, lengyel és orosz halkórtani tudomány eredményeit, és nemcsak a jelenben már kétségtelenül magasabb színvonalú nyugat- európai és amerikai eredményekre támaszkodnak.

Az előadás anyaga PDF formátumban