2018.10.18.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:132
Tegnap:162
Ezen a héten:544
Ebben a hónapban:2583
Összesen:677249

Beliczky Gábor: Tápon nevelt harcsa (Silurus glanis) ürülékének és a tavi üledék kölcsönhatásának in vitro modellezése a szervetlen nitrogénformák függvényében

Beliczky Gábor, Kóbor Péter, Németh Sándor, Havasi Máté, Horváth Zoltán, Simon Csaba

Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Kivonat

Jelen munkánk része egy, a harcsa (Silurus glanis) környezeti terhelésének pontos megismerésére irányuló komplex kutatásnak, melyben a magas fehérjetartalmú haltápok közvetlen, illetve közvetett környezetre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Előkísérletünkben természetes környezetből (Balaton) származó üledék harcsa faeces feldolgozó/bontó képességét vizsgáltuk.

Kísérletünkben, 20-liternyi víztérfogatban 300ml nedves, rostált balatoni iszapot, valamint 35g nedves tömegű harcsaürüléket használtunk. Kezeléseink a következők voltak: ISZAP, FAECES, ISZAP+FACES; 3-3 ismétlésben. Hetente kétszer mértük a víztérben oldott szervetlen nitrogénformák (NH4+-N, NO2--N és NO3--N) mennyiségét 8 héten át. Az egyes mintavételek alkalmával rögzítettük a víztér fontosabb fizikai- kémiai paramétereit úgy, mint: hőmérséklet (19,04±1,2°C), pH (7,75±0,13), oldott oxigén koncentráció (7,44±1,00mg/l) / telítettség (81±10%). Az esetlegesen kialakuló anaerob körülményeket enyhe levegő porlasztással előztük meg. A porlasztást úgy állítottuk be, hogy az láthatólag nem okozta az üledék felkavarodását.

Eredményeinkben egyértelműen látszik, hogy az iszap+faeces kezelésben egy hét után már ammónium-nitrogén csúcsot mértünk (2,63±0,57mg/l), míg a faeces kezelésben (2,47±0,38mg/l) ez két és fél hét után következett be, tehát az iszap rezidens szervesanyag-bontó flórája gyorsabban szabadította fel az ammóniát. Továbbiakban a nitrifikáció menete is gyorsabb volt a kombinált kezelésben. Munkánk értékes információkkal szolgál a további mikrobiológiai vizsgálatainkhoz.

Kutatásunk a GOP-1.1.1-11-2011-0028, valamint a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0025 kódszámú projekt támogatásával valósult meg.