2018.06.25.,hétfő
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:33
Tegnap:0
Ezen a héten:33
Ebben a hónapban:3505
Összesen:660222

Pető Zoltán: A kárókatona kártétel aktuális helyzete magyarországi halas vizeken

Pető Zoltán1, Szabó Tamás2 (1Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Vadászati és Halászati Osztály, Gödöllő 2 Szent István Egyetem, MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő)

Kivonat

Míg a Magyar Vízivad Monitoring adatbázis adatai alapján a megfigyelési pontokon látott nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo) száma enyhén csökkenő tendenciát mutat, addig a kis kárókatonánál (Phalacrocorax pygmaeus) jelentős létszámemelkedés figyelhető meg. Mind a tógazdák, mind a természetes vizeken gazdálkodók panaszkodnak a kárókatonák által okozott károk miatt. Tekintettel arra, hogy a károsítás mértéke a tógazdaságokban jobban érzékelhető és egységes szempontok alapján történő „közvélemény-kutatás” e kérdésben tudomásunk szerint még nem történt, kérdőív segítségével tájékozódtunk arról, jelenleg hogyan ítélik meg a tógazdák a kárókatonák haltermelésre gyakorolt hatását.

A kiküldött kérdőívre 43 tógazdaság válaszolt, lefedve az üzemelő tóterületnek több mint a felét. A minden kérdés tekintetében értékelhető választ adók által képviselt terület is csaknem 9.000 ha. A felmérés eredményei között kiemelendő az, hogy a lehetséges gerinces károsítók között 36-an jelölték meg a nagy kárókatonát, mint elsőszámú károkozót és e mellett 3 olyan tóegység is akadt, aki már a kis kárókatonát rangsorolta az első helyre. A megkérdezettek nagyobb része a kárókatonák jelentős számú megjelenését március és október hónapok közötti időszakra jelölte meg, míg a Magyar Vízivad Monitoring adatai szerint általában az ősz végi – tél eleji időszakban látnak a madarászok a legtöbb kárókatonát a megfigyelési helyeken. A válaszadók 3⁄4-e szerint 120 napnál hosszabb ideig kell intenzíven védekezni a károsítás ellen. A védekezési költség több mint 1/3-uk szerint 5 és 10 ezer Ft-ot emészt fel naponta, de közel 1⁄4-ük 10 és 25 ezer Ft közötti összeget áldoz erre. A felmérésből az is kitűnt, hogy a tógazdák 62 %-a már elérte a védekezésre szánható maximális összeget, mert 26-an válaszoltak úgy, hogy akkor sem tudnának többet költeni erre, ha lenne egy olyan módszer, amellyel hatásosabban tudnák megvédeni halállományukat a kárókatonától annak ellenére, hogy több mint 50 %-uk szerint a termeléskiesés e madarak miatt 10-25 % közé, pénzben kifejezve 1-5 millió forint közé tehető.

Az előadás anyaga PDF formátumban