2018.10.18.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:135
Tegnap:162
Ezen a héten:547
Ebben a hónapban:2586
Összesen:677252

Kosáros Tünde: Élőbevonat hasznosításának lehetőségei létesített vizes élőhelyeken - halastavak és vízkezelő rendszerek

Kosáros Tünde (1;2), Pekár Ferenc (1), Gál Dénes (1) és Lakatos Gyula (2)
1.) Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2.) Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Debrecen


Kivonat


Kutatásaink során a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetben három különböző tavi rendszerben vizsgáltuk az élőbevonat mennyiségi és minőségi változásait: (i) egy létesített vizes élőhelyen  ahol egy afrikai harcsa termelő telep elfolyóvizének tisztítása történt 2001 és 2009 között, (ii) két kombinált intenzív-extenzív haltermelő rendszerben 2007 és 2009 között, valamint (iii) három polikultúrás népesítésű, hagyományos halastóban 2007-ben.
A bevonatlakó élőlényközösségeknek jelentős szerepük van a vízi ökoszisztéma anyagforgalmában és a tisztítási hatásfok növelésével hozzájárulnak a megfelelő vízminőség kialakulásához. A bevonatban a denitrifikáció nagysága jelentősen magasabb, mint az üledékben és a vízben, ami bizonyítja, hogy a bevonat felületet és szerves anyagot is szolgáltat a denitrifikáló baktériumoknak. A mérsékelt égövben és így Magyarországon sincs élőbevonatra alapozott haltermelés. Ezért megvizsgáltuk, hogy a különböző típusú tavakban a domináns emerz növényzeten és mesterséges alzatokon milyen mennyiségű és minőségű élőbevonat képződik (szárazanyagban kifejezve).
Azokban a tavakban, ahol halasítás történt, nagyobb mennyiségű bevonat képződött (37,6±3,45 g m-2 - 42,2±2,96 g m-2), mint a stabilizációs és a vízinövényes tavakban (3,81±0,900 g m-2 - 13,4±1,28 g m-2), ahol a tavak fő funkciója a vízkezelés volt. A képződött élőbevonat mennyisége alapján a vizsgált tavak ugyanúgy elkülöníthetőek, mint a vízkémiai paraméterek alapján. Az élőbevonat szárazanyag tartalmának változását befolyásoló tényezők statisztikai vizsgálata során 99,6%-ban a mintavétel időpontja és a kezelés módja együttesen határozta meg a képződött élőbevonat mennyiségét (R2=0,996). Az élőbevonat speciális, gyakran magas fehérjetartalmú táplálékot is biztosít a vízi gerinctelenek és a halak számára. Kísérleteinkben az élőbevonatot 8,82±0,086% és 32,9±0,324% közötti nyersfehérje tartalom jellemezte.

Az előadás anyaga PDF formátumban