2018.08.20.,hétfő
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:114
Tegnap:157
Ezen a héten:114
Ebben a hónapban:4039
Összesen:668789

Hegedűs Réka: Egy intenzív halnevelő telep elfolyóvizének öntözéses hasznosítása energiaültetvényeken

Hegedűs Réka (1;2), Gál Dénes (1), Pekár Ferenc (1), Bíróné Oncsik Mária (1) és Lakatos Gyula (2)
1.) Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2.) Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Debrecen


Kivonat

Kísérleteinkben egy termálvizet közvetlenül felhasználó, átfolyóvizes intenzív haltermelő telep elfolyóvíz kezelésének lehetőségét vizsgáltuk rövid vágásfordulójú fás szárú faültetvények alkalmazásával. A kezelendő elfolyóvizet a jelentős szerves és szervetlen tápanyagtartalmon túl magas sótartalom is jellemezte. A nátrium és a sótartalom egyéb meghatározó formái perzisztensek a szennyvízkezelés során és a legnehezebben eltávolítható vegyületek közé tartoznak. Az eddig alkalmazott hagyományos szennyvízkezelési eljárások hatékonysága rendszerint nem megfelelő a sók eltávolításában, így kiegészítő eljárások szükségesek (például fordított ozmózis), amelyek megnövelik a költségeket.
Kísérleteink során egy olyan természetközeli megoldást teszteltünk, amellyel csökkenthetjük a környezetbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét. Az eljárás lényege, hogy az elfolyóvízben lévő tápanyagokat energianövények termesztésével hasznosítjuk, s ezáltal energiatermelésre alkalmas biomasszát állítunk elő.
2008 és 2009-ben az előzőleg stabilizációs tóban, majd halastóban kezelt jelentős sótartalmú (794±137 mg/L) elfolyóvizet mikroszórófejes öntözőberendezéssel juttattuk ki a sótűrő tamariska (Tamarix tetranda Pall.) és a sótoleráns „energiafűz” (Salix viminalis L.) energiaültetvényekre. A termálvízben lévő sók 60-80%-át Na-, Ca-, és Mg-hidrogénkarbonát alkotják, ezért az elfolyóvízzel öntözött növények Na, Ca, Mg eltávolítási képességét vizsgáltuk, továbbá nyomon követtük a makrotápanyagok hasznosulását is. A két éves kísérlet során nem tapasztaltunk káros talajdegradácóra utaló változásokat a mért talajtani paraméterek alapján. A vizsgált elemek tekintetében az energiafűz nagy biomassza termelő képességének köszönhetően az egységnyi területre jutó eltávolításban nagyobb hatékonyságot mutatott, mint a tamariska.

A projekt megvalósítását az Európai Unió támogatta (COLL-T-2006-030384).

Az előadás anyaga PDF formátumban