2018.10.18.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:141
Tegnap:162
Ezen a héten:553
Ebben a hónapban:2592
Összesen:677258

Tátrai István: Alternatív stabil állapotok egy hallal manipulált eutróf, sekély tóban

Tátrai István (1), Boros Gergely (1), György Ágnes Irma (1;3), Mátyás Kálmán (2), Korponai János (2), Pomogyi Piroska (2), Józsa Vilmos (4) és Vári Ágnes (1)
1.) MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézet, Tihany,
2.) Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Keszthely,
3.) Pannon Egyetem, Limnológiai Tanszék, Veszprém,
4.) Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas


Kivonat


A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. ütemén található, kísérleti célra használt lefolyástalan, sekély (átlagos mélység: 1,2 m), hipertróf, rendszeres vízvirágzásokkal jellemezhető, 10 ha-os Major-tóban 1999-2001. között halas manipulációt (pontyfélék szelektív állománycsökkentése/ragadozó halfajok telepítése) hajtottunk végre. (A kísérleti tó a környező vizektől gátakkal izolált, külső tápanyagterhelés nem éri). A halas manipuláció hatására 2002-től folyamatos és jelentős vízminőség javulást tapasztaltunk a tóban: a hipertróf rendszer az ún. zavaros vizű fázis, tiszta vizű fázissá változott a beavatkozás hatására. Ennek eredményeképpen a klorofill-a koncentrációja évről-évre csökkent, a Secchi-átlátszóság nőtt, a víz zavarossága (NTU) csökkent, a makrovegetációval való borítottság pedig nőtt. Ezzel együtt csökkent a vízben mérhető különböző foszfor- és nitrogénformák koncentrációja. Az ökoszisztéma működését és a jó vízminőséget a makrovegetáció > 80 % borítottsága mintegy öt évig stabilizálta. 2007-ben azonban egy hirtelen váltás (abrupt shfit)) történt az alternatív stabil állapotban: a tiszta vizű fázis zavaros vizű fázissá változott két hónap alatt. A fázisváltás hatására a makrovegetációval való borítottság jelentősen, < 30 %-ra lecsökkent. 2008-ban azonban ismét egy váltás történt: a makrovegetációval való borítottság egy év alatt megduplázódott (60 %), két év múlva pedig csaknem megháromszorozódott, és a víz átlátszósága elérte a mélység 70-90 %-át. Az alternáló állapotváltozások hatására a halközösségek jelentős természetes variabilitást mutattak: tiszta vizű fázisban a fajszám kétszerese volt a zavaros vizű fázisban mértnek. Hasonló szukcesszió ment végbe a makrovegetáció esetében is, amely a halak természetes variabilitáshoz kapcsolható.
Hosszú távú kísérleteink igazolták azt a tételt, miszerint az ún. halas biomanipuláció potenciális eszközként felhasználható akár hipertróf természetes vizek rekonstrukciójánál és a jó ökológiai állapot eléréséhez.

Az előadás anyaga PDF formátumban