2018.09.21.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:162
Tegnap:118
Ezen a héten:670
Ebben a hónapban:2547
Összesen:672714

Feledi Tibor: Három ponty alfaj/fajta (Dunai, Amúri, Szegedi tükrös) növekedése és takarmányhasznosítása különböző zsírsav tartalmú tápok alkalmazásakor

Feledi Tibor (1), Kovács Gyula (1), Rónyai András (1), Jeney Zsigmond (1), J. Sándor Zsuzsanna (1), Gy. Papp Zsuzsanna (1), Bakos János (2), Csengeri István (1)
1.) Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2.) CIPRINUSZ BT, Szarvas, Szarvas


Kivonat

Az AquaMax* projekt keretében különböző genetikai hátterű ponty-állományokkal halliszt és halolaj nélküli, illetve halolajas-hallisztes táp etetési kísérletet végeztünk ivadékkal. Ennek eredményeit a mostani Poszter szekcióban Rónyai András és Feledi Tibor és munkatársaik poszteren ismertetették. Ennek a kísérletnek a növekedési és takarmányhasznosítási eredményei, valamint Puskás László és munkatársai eddig nem közölt nutrigenomikai vizsgálati eredményei alapján két alfajt és egy tájfajtát (Dunai, Amúri, Szegedi tükrös) választottunk az étkezési méretűig történő nevelés során bekövetkező hatások további komplex vizsgálatához. A kiválasztott halakat három különböző tápon neveltük, amelyek a következők voltak: (1) kereskedelmi kontroll (Tilápia/Ponty táp); (2) lenolajos csillagfürtös táp, valamint a norvégiai AquaMax-partner cég által készített, teljesértékű kísérleti táp (Skretting E táp).
A halakat 300-literes, átfolyóvizes kádakban takarmányoztuk fajtánként és táponként 3-3 párhuzamos kezeléssel. A kádakban átlagosan óránkénti kétszeres vízcserét biztosítottunk. A kísérlet indításakor a kihelyezési tömeg kádanként átlagolva 166,7±2,8 g volt. A halakat a metabolikus testtömeg (kg 0,8) 1,8%-ával takarmányoztuk. Az átlagos vízhőmérséklet az egész periódusra vonatkoztatva 23,1±0,8ºC, az átlagos relatív oxigén telítettség 73,1±7,7 % volt a halas kád kifolyóinál. A takarmányok növekedésre kifejtett hatását a fajlagos napi növekedési sebesség (SGR) alapján történt, a takarmány- és fehérjehasznosítás jellemzésére a takarmány-együtthatót (FCR), fehérje hatékonysági arányt (PER), valamint a fehérje produktivitási értéket (PPV) alkalmaztuk. A nyert adatok statisztikai vizsgálatát SigmaStat Version 3.0 (SPSS Inc., Chicago, IL USA) programmal végeztük.
A kísérlet során elhullást nem tapasztaltunk. A Skretting táppal etetett állomány takarmányhasznosítási jellemzői jelentősen meghaladták a többi táppal etetett csoportokét (P<0.001). A másik két tápos csoportnál közel azonos takarmányhasznosítási jellemzőket kaptunk. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a genetikai háttér jelentősége hosszabb távon kevésbé jelentős, mint a tápok minőségi különbségei. * Az AquaMax projektet az Európai Unió finanszírozza az FP6 keretében a FOOD-CT-2006-16249 Project "AQUAMAX" számú szerződés szerint.


Az előadás anyaga PDF formátumban