2018.11.19.,hétfő
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:7
Tegnap:238
Ezen a héten:7
Ebben a hónapban:3020
Összesen:682583

Lőrincz Márta: Egy márna (Barbus barbus) circovírus kimutatása és genetikai jellemzése

Lőrincz Márta (1), Cságola Attila (1), Farkas L. Szilvia (2), Székely Csaba (2), Tuboly Tamás (1)
1.) Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék, Budapest,
2.) MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, Budapest2


Kivonat

A circovírusok egyszálú körkörös DNS genommal rendelkeznek, amely mérete fajtól függően változó, 1,7-2,5 kilobázis. A genomhoz hasonlóan a burok nélküli virion mérete is rendkívül kicsi, mindössze 17-22 nm. A vírusok világszerte jelen vannak, eddig gyakorlatilag minden vizsgált madárfajban sikerült egy, a fajra jellemző circovírust kimutatni. Érdekes módon madarak mellett mindeddig csak sertésekben mutattak ki circovírusokat, igaz ezek a vaddisznókban és átmenetileg rágcsálókban is megtelepedhetnek. A vírusok eredete ismeretlen, de az utóbbi évek metagenomikai vizsgálatai kiderítették, hogy számos, a circovírusokhoz hasonló genommal rendelkező vírus jelen van főemlősökben, teknősökben, illetve szennyvizekben vagy tengervíz mintákban. Utóbbiak okán merült fel a lehetőség, hogy esetleg halakban is megtalálható a rájuk jellemző circovírus.
Az elmúlt években többször előfordult, hogy a márnák mesterséges szaporítása során az ivadékok tömeges pusztulását tapasztalák. Az elpusztult ivadékokból azonban nem sikerült parazitológiaia, bakteriológiai vagy virológiai vizsgálatokkal ismert kórokozókat kimutatni. A minták circovírus vizsgálata azonban pozitív eredményt hozott egy olyan polimeráz láncreakciós módszerrel, amely általános circovírus felismerő primereket alkalmaz. Az első rövid amplikonok szekvenálása során bebizonyosodott, hogy valóban egy új, a márnákban előforduló circovírus fajról van szó. A szekvenciák alapján tervezett primerekkel sikerült a teljes vírusgenomot amplifikálni és azt szekvenálás után elemezni.
A vírusgenom 1957 bázis méretű, két fő nyílt olvasási keretet hordoz, amelyek a madár és sertés circovírusok replikációs és capsid fehérjéit kódoló génekkel homológok. A filogenetikai elemzés megállapította, hogy az újonnan kimutatott hal circovírus nem azonos az eddig vízből vagy vízi madarakból kimutatott vírusokkal. A fertőzés kórtani szerepe jelenleg nem ismert, de a circovírusokra jellemző, hogy erősen immunszuppresszív hatásúak, tehát nagy valószínűséggel, ha önállóan nem is, de társfertőzésekben kórtani szerepük lehet. A szerzők megállapították, hogy a márna circovírus nemcsak az ivadékban, de a kifejlett halakban is jelen van, és számos szervükből kimutatható.
Támogatás: OTKA K71837 és F67847 sz. szerződések.

Az előadás anyaga PDF formátumban