2018.01.18.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:144
Tegnap:137
Ezen a héten:552
Ebben a hónapban:2906
Összesen:638068

Jeney Zsigmond: Haljólét - Út a jobb minőségű halhúshoz, vagy újabb eszköz a haltermelés korlátozásához? Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) haljóléttel kapcsolatos tevékenysége

Jeney Zsigmond, Jeney Galina
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas


Kivonat

A múlt század 60-as éveinek közepétől beszélünk az állatok jólétéről. Az utóbbi 10 évben a tenyésztett halak „jó léte” is a figyelem középpontjába került azon új tudományos eredmények miatt, amelyek azt bizonyították, hogy a törzsfejlődésben a halak osztálya az első szint, ahol érzésről beszélhetünk. Az érző állatok képesek a fájdalmat is érezni, következésképpen képesek szenvedni is. Az állattenyésztés mai etikai szintjének megfelelően ezeknek az állatoknak a „jó létéről” gondoskodni kell.
A haljólét kutatása mellett a szabályozások finomítása és fejlesztése is folyamatos feladat. Európai szinten az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority, rövidítve EFSA) működtet szakértői bizottságokat a szabályozás tudományos alapjainak kidolgozására. A halakra vonatkozó szakmai anyagok kidolgozása 5 munkacsoportban folyik. Ezek egyike az ún. Ponty Munkacsoport, amely 2008-ban készített el a szakértői tanulmányt. Az EFSA Állategészségi és Állatjóléti Bizottsága (AHAW) 2009 novemberében véglegesítette az ún. „Tudományos Véleményét” a témában. Mivel ez a dokumentum fog alapul szolgálni a további szabályozásokhoz, ezért a benne foglaltakat érdemes megismerni.
A magyarországi haltenyésztés jellemző része a tavi tógazdálkodás, amely extenzív, természet-közeli viszonyok között történik. Az említett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a ma alkalmazott technológiák betartása mellett a „haljóléti” szempontok betarthatóak. A lehalászáskor, a szállítás során és a feldolgozást megelőző stádiumban magas a haljóléti szempontok megsértésének kockázata. A hazánkban fejlődő stádiumban lévő ún. intenzív haltenyésztési technológiák tervezése és végrehajtása során viszont jobban oda kell figyelni a haljóléti szempontokra, tekintettel a magas halnépesítési sűrűségekre.
A jó tógazda ösztönösen gondoskodik halai jólétéről. A szigorodó haljóléti szabályozásnak azonban lehetnek a hozamokra és a nyereségre kiható hatásai is. Abban csak bízni lehet, hogy a piac egyszer majd megfizeti az ilyen technológiákkal előállított halat.

Az előadás anyaga PDF formátumban