2018.09.21.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:89
Tegnap:118
Ezen a héten:597
Ebben a hónapban:2474
Összesen:672641

Müller Tamás: Angolnafajok hibridizációja (Anguilla japonica x A. anguilla)

Müller Tamás (1), Shinji Adachi (2), Horváth Ákos (1), Eisuke Takahashi (2), Kolics Balázs (3), Szaszkóné Decsi Kincső (3), Bakos Katalin (1), Kovács Balázs (1), Bercsényi Miklós (3), Taller János (3), Horváth László (1), Urbányi Béla (1), Hajime Matsubara (4), Katsutoshi Arai (2), Etsuro Yamaha (2)
1.) Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2.) Faculty of Fisheries Sciences, Hokaido University, Hakodate, Japan
3.) Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
4.) Faculty of Bio-IndustryTokyo, University of Agriculture, Tokyo, Japan


Kivonat


Az európai angolna állománya az elmúlt évtizedek alatt kritikus szintre zuhant az ivadék, és a vándorló állományok túlhalászata, a vízrendezések és környezetszennyezések, valamint egy behurcolt parazitafertőzés miatt. Az angolna mindezek okán felkerült az IUCN Vörös Listájára, méghozzá a „critically endangered” kategóriába, míg a WWF a világ 10 legveszélyeztetettebb állatfaj közé sorolta. Mivel az angolna mesterséges szaporítása és ivadéknevelése még nincs kidolgozva, az összes Európában található angolna természetes ívásból származik! Az első sikeres angolnaszaporítást a Hokkaido Egyetemen végezték Japánban 1974-ben, azóta az ottani angolnafaj ivadéknevelését is kidolgozták.
Az európai angolna mesterséges ivarérlelésével régóta foglalkozunk és több jelentős eredményt értünk el. Az egyik ezek közül, hogy sikerült megoldani a sperma mélyhűtését, azonban tesztelésükre termékenyítőképes ikra hiányában nem volt módunk. Egy együttműködés keretében lehetőségünk nyílt a japán angolna ikrások és európai angolna hímek felhasználásával hibridizációs kísérleteket végrehajtani Japánban.

Főbb eredményeink:
•    Mélyhűtött európai angolna spermával sikeres termékenyítési tesztet végeztünk (édesvízben ivarérlelt hímek 2005-ben mélyhűtött mintáinak felhasználásával)
•    A két faj közötti hibrid és a „kontroll” japán angolna embriógenezisének jellegében és ütemében nem találtunk különbséget
•    A hibridizáció tényét genetikai analízissel is alátámasztottuk

Kísérleteinket OTKA PD 73466, Japán-Magyar TéT (JP-26/09) és az MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíj pénzügyi támogatásával végezzük.