2018.07.19.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:86
Tegnap:132
Ezen a héten:563
Ebben a hónapban:2293
Összesen:663166

Eszterbauer Edit: Mycrobacterium fajok terjedése kereskedelmi forgalomban kapható fagyasztott haleleségek útján

Eszterbauer Edit (1), Rónai Zsuzsanna (2), Marton Szilvia (1), Ursu Krisztina (2), Baska Ferenc (3) és Láng Mária (2)
1.) MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, Budapest
2.) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság (MgSzHK ÁDI), Budapest
3.) Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Budapest


Kivonat

A halakban előforduló Mycobacterium fajok nemcsak a halgazdálkodás szempontjából fontos kórokozók, hanem humán egészségügyi szerepük is jelentős a zoonózist okozó fajok miatt. A halak mikobakteriózisát általában három faj, a Mycobacterium fortuitum, a M. marinum és a M. chelonae váltja ki. A mikobaktériumok széles körű elterjedéséről számos tanulmány született az elmúlt évtizedekben. Magyarországon először 1975-ben mutatták ki a halgümőkór jelenlétét akváriumi halakban, valamint compóban (Tinca tinca) és dévérkeszegben (Abramis brama).
Vizsgálatainkat a laboratóriumban nevelt fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) állomány bakteriális fertőződése indította el. A pikkelyborzolódást, idült esetben izomzatba terjedő fekélyes bőrtüneteket mutató egyedek boncolása során a vér bakteriális fertőzése (szeptikémia), halvány, megnagyobbodott máj és a belső szervekben Ziehl-Neelsen festéssel pozitivitást mutató granulómák voltak kimutathatók. A szövettani vizsgálatok megerősítették a nagyszámú gümő jelenlétét a májban, a vesékben és a lépben. Az RNS-polimeráz béta-alegység (rpoB) és az elongációs faktor Tu (tuf) gének egy-egy szakaszának szekvenálása a M. chelonae jelenlétét igazolta a fertőzött hal egyedekben. Mivel a fehér busa állomány természetes vízforrással nem érintkezett és más halak sem kerültek az állomány közelébe, a kizárólag a busa állomány etetésére használt, kereskedelmi forgalomban kapható fagyasztott haleleségek (homár ikra, zooplankton) voltak gyanúsíthatók a fertőzés terjesztésével. A haleleségeken végzett molekuláris vizsgálatok megerősítették számos Mycobacterium faj előfordulását mind a homár ikrákban, mind a zooplankton mintákban. Az eleségmintákból és a fertőzött halakból élő mikobaktériumokat izoláltuk és leves táptalajban tenyésztettük. Az izolált mikobaktériumok genotipizálása és további DNS szekvenálások többek között a M. arupense, M. nonchromogenicum fajokat azonosította a homár ikrából és M. fortuitum-ot a zooplankton mintákból.
Vizsgálataink során elsőként mutattuk ki M. chelonae jelenlétét és kórokozó képességét fehér busában. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható haleleségek olyan veszélyes kórokozók terjesztésében játszhatnak szerepet, mint a halgümőkórt okozó mikobaktériumok.