Molnár Tamás (1), Bíró Janka (2), Horváth Zoltán (1), Hancz Csaba (1)
1.) Kaposvári Egyetem ATK, Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár
2.) Halászati és Öntözési Kutató Intézet, Szarvas
Kivonat
Közismert, hogy a halhús egészséges, könnyen emészthető és telítetlen zsírsavakban gazdag. A hal és haltermékek fogyasztása ajánlott módja a szív- és érrendszeri, valamint más betegségek (bizonyos rákbetegségek) megelőzésének. A halgazdaságokban termelt hal zsírsavösszetétele állandóbb, mint a tengeri halaké, és kevésbé függ a szezonális változásoktól, mivel a halfilé zsírsavösszetétele közvetlenül tükrözi a tápban használt olaj zsírsavösszetételét. A halhús humán egészségügyi szempontok alapján történő kedvező átalakításával magasabb hozzáadott értékű funkcionális (szelénben és telítetlen zsírsavakban dúsított) élelmiszer állítható elő. A Kaposvári Egyetem Hallaboratóriumában vizsgáltuk a szelén és növényi olaj kiegészítés együttes hatását az afrikai harcsa és tilápia testösszetételére funkcionális élelmiszer előállítása céljából.
A halakat recirkulációs rendszerben helyeztük el. Fajonként 6-6 fél köbméteres kádat állítottunk be, a kádakba afrikai harcsánál 40 kg, míg tilápiánál 15 kg halat telepítettünk. Az 56 napos kísérlet során a halakat étvágy szerint, naponta háromszor etettük. A kísérleti tápok 2 mg/kg (tilápia) ill. 4 mg/kg (afrikai harcsa) szelén kiegészítést (szelénnel dúsított élesztő formájában), valamint 5% szójaolaj kiegészítést tartalmaztak. Kontroll tápként 45% nyersfehérjét és 6,4% nyerszsírt tartalmazó, kereskedelmi forgalomban kapható harcsatápot etettünk.
A filé zsírsavösszetétele a takarmány zsírsav profiljának megfelelően változott mindkét faj esetében. A telített zsírsavak aránya az afrikai harcsa esetében csökkent, míg a tilápiánál nem változott. A MUFA mindkét faj esetében csökkent, a PUFA, az n3 és n6 zsírsavak aránya nőtt, míg az n3/n6 arány a tilápia esetében nem változott, az afrikai harcsánál, pedig szignifikánsan megnőtt. A szelén kiegészítés esetében, bár tendenciájában mindkét fajnál növekedést mutatott a filé szeléntartalma, szignifikáns különbségeket csak az afrikai harcsa esetében kaptunk (tilápia: 76,5 μg/kg; afrikai harcsa:106,0 μg/kg). Eredményeink alapján afrikai harcsával sikeresen lehet több szempontból is funkcionális élelmiszert előállítani.
A vizsgálatot a BO/462/08/4 számú Bolyai János ösztöndíj támogatásával végeztük.