2018.07.19.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:86
Tegnap:132
Ezen a héten:563
Ebben a hónapban:2293
Összesen:663166

Molnár Tamás: Afrikai harcsán és tilápián végzett takarmányozási vizsgálatok funkcionális élelmiszer előállítása céljából

Molnár Tamás (1), Bíró Janka (2), Horváth Zoltán (1), Hancz Csaba (1)
1.) Kaposvári Egyetem ATK, Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár
2.) Halászati és Öntözési Kutató Intézet, Szarvas


Kivonat

Közismert, hogy a halhús egészséges, könnyen emészthető és telítetlen zsírsavakban gazdag. A hal és haltermékek fogyasztása ajánlott módja a szív- és érrendszeri, valamint más betegségek (bizonyos rákbetegségek) megelőzésének. A halgazdaságokban termelt hal zsírsavösszetétele állandóbb, mint a tengeri halaké, és kevésbé függ a szezonális változásoktól, mivel a halfilé zsírsavösszetétele közvetlenül tükrözi a tápban használt olaj zsírsavösszetételét. A halhús humán egészségügyi szempontok alapján történő kedvező átalakításával magasabb hozzáadott értékű funkcionális (szelénben és telítetlen zsírsavakban dúsított) élelmiszer állítható elő. A Kaposvári Egyetem Hallaboratóriumában vizsgáltuk a szelén és növényi olaj kiegészítés együttes hatását az afrikai harcsa és tilápia testösszetételére funkcionális élelmiszer előállítása céljából.
A halakat recirkulációs rendszerben helyeztük el. Fajonként 6-6 fél köbméteres kádat állítottunk be, a kádakba afrikai harcsánál 40 kg, míg tilápiánál 15 kg halat telepítettünk. Az 56 napos kísérlet során a halakat étvágy szerint, naponta háromszor etettük. A kísérleti tápok 2 mg/kg (tilápia) ill. 4 mg/kg (afrikai harcsa) szelén kiegészítést (szelénnel dúsított élesztő formájában), valamint 5% szójaolaj kiegészítést tartalmaztak. Kontroll tápként 45% nyersfehérjét és 6,4% nyerszsírt tartalmazó, kereskedelmi forgalomban kapható harcsatápot etettünk.
A filé zsírsavösszetétele a takarmány zsírsav profiljának megfelelően változott mindkét faj esetében. A telített zsírsavak aránya az afrikai harcsa esetében csökkent, míg a tilápiánál nem változott. A MUFA mindkét faj esetében csökkent, a PUFA, az n3 és n6 zsírsavak aránya nőtt, míg az n3/n6 arány a tilápia esetében nem változott, az afrikai harcsánál, pedig szignifikánsan megnőtt. A szelén kiegészítés esetében, bár tendenciájában mindkét fajnál növekedést mutatott a filé szeléntartalma, szignifikáns különbségeket csak az afrikai harcsa esetében kaptunk (tilápia: 76,5 μg/kg; afrikai harcsa:106,0 μg/kg). Eredményeink alapján afrikai harcsával sikeresen lehet több szempontból is funkcionális élelmiszert előállítani.
A vizsgálatot a BO/462/08/4 számú Bolyai János ösztöndíj támogatásával végeztük.