2018.07.19.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:86
Tegnap:132
Ezen a héten:563
Ebben a hónapban:2293
Összesen:663166

Bársony Péter: A halhús mellékíz-mentesítés (purging) időtartamának hatása a barramundi adaghal és filékihozatalára

Bársony Péter (1), Fehér Milán (1), Csorvási Éva (1), Szűcs István (2), Borbély Gyula (3), Stündl László (1)
1.) Debreceni Egyetem ACTC MÉK Állattenyésztéstudományi Intézet
2.) Debreceni Egyetem ACTC GVK Gazdálkodástudományi Intézet
3.) Jászkiséri Halas Kft, Jászkisér


Kivonat

Szinte minden intenzív, haltermelő rendszerben előállított hal esetében egy problémával mindig szembesülniük kell a termelőknek: ez pedig az előállított hal mellékíze, melyet a technológiában elkerülhetetlenül jelen lévő élőbevonat (főként algák) által termelt vegyületek okoznak. A termelők számos lépést tesznek annak érdekében, hogy a fogyasztó számára megfelelő minőségű és élvezeti értékű végterméket állítsanak elő. Ennek leglényegesebb eleme a mellékíz-mentesítés (angol kifejezéssel „purging”) kialakulása és a termelési technológiába történő beemelése. A folyamat lényege, hogy a nagy sűrűségben és keveréktakarmányon (tápon) előállított halat, jóval kisebb népesítési sűrűség mellett egy másik, természetesen kisebb rendszerben, oxigéndús, tiszta vízen, takarmányozás megvonása mellett tartják, így megszabadulva a főként a testfelületükön élő ízrontó anyagokat termelő organizmusoktól. A mellékíz-mentesítés időtartama szinte minden halfaj esetében változó, 5-től akár egészen 21 napig is tarthat. A folyamat legnagyobb hátránya, hogy ezalatt az időtartam alatt a takarmány megvonása miatt a halak veszítenek a súlyukból, ennek következtében csökken az értékesíthető mennyiség. Ezt a súlycsökkenést alapvetően két tényező befolyásolja, az egyik az időtartam, a másik pedig a víz hőmérséklete.
Kísérletünkben arra kerestük a választ, hogy az általunk kiválasztott hal, a barramundi esetében a mellékíz-mentesítés időtartamának a változtatása hogyan befolyásolja a vágótömeget, az adaghal- és a filékihozatalt.
A kísérlet beállítása során a halakat 5 kísérleti csoportban osztottuk be, az egyes barramundi állományokat 0, 2, 4, 6, és 8 napig tartottuk a rendszeren. A kísérlet befejeztével minden egyes halat lemértünk, és feldolgoztunk. Különválasztottuk a pikkelyt, a béltraktust, a kopoltyút és a haltestet (ún. adaghalat), majd az adaghalból a filét. Rögzítettük a halak testtömegét a mellékíz-mentesítésre történő felhelyezés előtt és után, valamint a különböző testrészek súlyát is. A kísérlet eredményei bizonyították, hogy a maximális 8 napos folyamat is átlagban alig 4%-al csökkentette a halak vágósúlyát. Az adaghal és a filékihozatala a 0 napos mellékíz-mentesítést kivéve szinte azonosnak mondható. A 0 nap esetében az eltérést az okozta, hogy a béltraktus még nem ürült ki, így annak tömege teljes halra vetítve majdnem elérte a 14%-ot (13,9%±0,22). A kétnapos mentesítés esetében ez az érték lecsökkent 11,49%±0,25-ra. Látható, hogy a béltartalom az egész testtömeghez viszonyítva majdnem 2,5%-al csökkent. Ez a tendencia megfigyelhető a hosszabb mellékíz-mentesítési folyamaton átesett halakon is. A négynapos folyamat esetén ugyanez az érték már csak 10,47%±0,18, hatnaposnál 10,32%±0,57 és a leghosszabb nyolcnaposnál 9,86%±0,1. Ez egyértelműen mutatja, hogy négy nap szükséges a barramundi esetében, hogy a béltraktus teljes egészében kiürüljön. Az adaghal kihozatal 79,02%±1,11 és 82,93%±0,39 között mozgott, míg a filékihozatal esetében ez az érték 52,72±0,88% és 56,00±0,58% között alakult.