2021.10.22.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:16
Tegnap:84
Ezen a héten:317
Ebben a hónapban:2108
Összesen:843996

Rónyai András: Pontyfajták növekedésének és takarmányhasznosításának vizsgálata

Rónyai András (1), Feledi Tibor (1), Potra Ferenc (1), Sándor J. Zsuzsanna (1), Bercsényi Miklós (2), Jeney Zsigmond (1), Bakos János (3), Csengeri István (1)
1.) Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2.) Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
3.) CIPRINUSZ BT, Szarvas


Kivonat

A ponty alfajok, fajták, tájfajták takarmány-értékesítése közötti különbségek széleskörű vizsgálatának eredményei alapján egyértelműnek látszik, hogy az adott csoportok különféleképpen hasznosítják ugyanazon takarmányt (pl. Bakos és Gorda, 2001). A halliszt- és halolaj-források egyre korlátozottabb elérhetősége miatt új takarmány-alapanyagok bevezetése szükséges a halliszt és a halolaj kiváltására. Az újabb takarmány alapanyagok értékesülését az AquaMax* projekt keretében öt különböző genetikai hátterű ponty (Cyprinus carpio) állományoknál (Szegedi, Amuri; Dunai; Tatai pikkelyes; Szarvas P15-ös ponty hibrid) vizsgáltuk két különböző összetételű táp alkalmazásával. Az egyik táp halliszt és halolaj nélküli, hazai alapanyagokból készült, előzetesen rövidtávú kísérletben tesztelt táp volt (lenolajos csillagfürtös táp, 35 % fehérje). A kontroll táp (Skretting táp, 39,5 % fehérje) halolajat és hallisztet tartalmazó kísérleti táp volt.
A halakat 300-literes, átfolyóvizes kádakban takarmányoztuk, fajtánként és táponként 2-2 párhuzamos kezeléssel. A kádakban átlagosan óránkénti kétszeres vízcserét biztosítottunk. A takarmányozás folyamatosan, automata szalagos etető-berendezésekkel történt napi 12 órán át. A takarmányok növekedésre kifejtett hatását a fajlagos napi növekedési sebesség (SGR) alapján értékeltük, a takarmány- és fehérjehasznosítás jellemzésére a takarmány-együtthatót (FCR), fehérje hatékonysági arányt (PER), valamint a fehérje produktivitási értéket (PPV) alkalmaztuk. A nyert adatok statisztikai vizsgálatát SigmaStat Version 3.0 (SPSS Inc., Chicago, IL USA) programmal végeztük.
A kísérlet 1. és 2. periódusa folyamán jelentősebb mértékű, nem azonosított kórokú elhullást tapasztaltunk a P15-ös hibridnél, ezért ennél a csoportnál lényegesen gyengébb takarmány-hatékonysági mutatókat kaptunk. A Skretting táppal etetett állomány takarmány-hasznosítási jellemzői jelentősen meghaladták a csillagfürtös táppal etetett csoportokét (p<0.001). A halliszt és halolaj nélküli lenolajos csillagfürtös tápnál a nemesített fajták takarmány-hasznosítási jellemzői mintegy 5-7%-kal kedvezőbbek voltak a vadpontyokénál.
* Az AquaMax projektet az Európai Unió finanszírozza az FP6 keretében FOOD-CT-2006-16249 Project "AQUAMAX" számú szerződés szerint.