2021.10.21.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:5
Tegnap:84
Ezen a héten:306
Ebben a hónapban:2097
Összesen:843985

Varga Dániel: A hévízi törpenövésű vadponty zsírsavösszetétele

Varga Dániel (1), Müller Tamás (2), Specziár András (3), Hancz Csaba (1), Szabó András (1)
1.) Kaposvári Egyetem, Kaposvár
2.) Szent István Egyetem, Gödöllő
3.) MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany

Kivonat

A Hévízi tó geológiai és balneológiai különlegessége mellett halfaunájával is kitűnik környezetéből. A 4,4 hektáros tőzegmedrű tóban megközelítőleg 10-15 halfaj él, ezek közül 4 alkot jelentősebb, önfenntartó állományt. A négyből kettő adventív: szivárványsügér (Herotilapia multispinosa) és szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis); egy invazív: ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) és egy őshonos: a törpenövésű vadponty. Magyarországon ez az egyetlen élőhely, ahol az ezüstkárász nem jelent táplálékkonkurenciát a pontynak, nem képes túlszaporodva elnyomni azt. A tóban természetes táplálékuk teljesen hiányzik, hiszen hőmérséklete és ásványianyag tartalma miatt nem találhatók meg benne a ponty által fogyasztott szervezetek. Ezek mellett semmilyen takarmányozásban nem részesülnek.
Kísérletünkben 10 egyedet dolgoztunk fel a hévízi pontyból. A filé mintákból Folch és mtsai. (1957) módszere alapján vontuk ki a zsírtartalmat, majd Christie (1982) módszerével (NaOHC3) képeztünk metilésztereket a gázkromatográfiás zsírsav analízishez.
A filé átlagos zsírtartalma 3,5 ± 1,2 %, szárazanyagtartalma pedig 26,3±3,2% volt a nyers filére vonatkoztatva. A halak mindegyike jól fejlett gonáddal (minden egyed tejes volt) és jelentős hasűri zsírral rendelkezett, ami arra enged következtetni, hogy a halak nem szenvedtek táplálékhiányban.
A filé zsírsavprofilját Trenovszki és mtsai. (2011) ponty adataival összevetve értelmeztük, kifejezetten az eltérő táplálékforrás filé zsírsavösszetételre gyakorolt hatásainak feltárása érdekében.
A hévízi halak filé zsírsavprofiljának telített zsírsav részaránya meglepő módon kb. 1,3-szorosa volt a halastavon, gabona takarmányon felnevelt halakénak. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak részaránya igen magasnak bizonyult, és a tritikálé-kukorica takarmányon nevelt pontyokéval azonos szintet ért el (64-65%). Érdekes módon az összes n3 zsírsav arány relatív magas volt a hévízi halakban, a halastavi pontyokhoz viszonyítva a kukorica-búza-tritikálé keveréken neveltekéhez volt hasonlítható. Az n6/n3 arány igen kedvezően alakult, az 1,21-es érték kifejezetten jól illeszkedik a táplálkozás-élettani ajánlásokhoz, és messze alatta maradt a tógazdaságból származó halak releváns értékeinek.
Meglepő módon a leghosszabb szénláncú, és legtöbb telítetlen kötést tartalmazó dokozahexaénsav (C22:6 n3) részaránya kiemelkedően magas volt a hévízi halakban (3,5%), míg a tavi körülmények között ez a sav 0,14-2,24% közötti szinteket ért el. A dokozahexaénsav alfa-linolénsavból keletkezik, melynek filébeli részaránya nem volt kiemelkedően magas, összevetve a tavi pontyokkal a kukorica-búza-tritikálé kezeléssel mutatott egyezést.
A legmeglepőbb eredmény nem a telítetlen, hanem a telített zsírsavak szintjében mutatkozott: a C14:0 és C16:0 (mirisztin- és palmitinsav) igen magas, a tavi szintet jelentősen meghaladó értékeket vett fel. A szerzők véleménye szerint a termálvízben élő halak alapvetően magas testhőmérséklete mellett a sejtmembránok fluiditásának fenntartásához nem szükséges a jelentősen alacsonyabb hőmérsékleten akklimatizálódó tavi halakéhoz mérhető telítetlensége.