2021.10.22.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:14
Tegnap:84
Ezen a héten:315
Ebben a hónapban:2106
Összesen:843994

Mészáros Erika: Különböző pontyfajták húsminőségének összehasonlító vizsgálata hagyományos és teljes értékű táppal történő takarmányozás esetén

Mészáros Erika (1), Urbányi Béla (1), Bokor Zoltán (1), Fodor Ferenc (1), Katics Máté (2), Egyed Imre (2), Körmendi Sándor (3), Lugasi Andrea (4), Hegyi Árpád (1)
1.) Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2.) Czikkhalas Halastavai Kft., Varsád
3.) Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár
4.) Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest


Kivonat

A magyarországi pontytenyésztésre általában jellemző, hogy kiegészítő abraktakarmányozást alkalmaz a halastavi hozamok gazdaságos növelésére. A halastavakban takarmányozásra használt gabonamagvak energiahordozó szénhidrátokban gazdagok, nyersfehérje tartalmuk 10 % körüli, de az esszeciális aminosav tartalmuk hiányos. Az utóbbi időben azonban a pontycentrikus termelés intenzifikálása is előtérbe került a jó minőségű, teljes értékű haltápok elérhetővé válásával.
Kísérletünk fő célkitűzése volt, hogy az eddigi klasszikus hároméves pontytenyésztést két évre csökkentsük teljes értékű pontytáp (Aller Aqua- Aller Master) felhasználásával. Ezzel a módszerrel az egy hektárra vetített bruttó, illetve nettó hozamok többszörösét érhetjük el a hagyományos technológiával szemben úgy, hogy az élelmezésügyileg fontos halhús-minőséget megőrizzük.
Vizsgálatainkban két ponty tájfajta vett részt, a Hajdúböszörményi és a Nagyatádi, amelyekkel különböző korosztállyal és népesítéssel telepítettük a nyáron kihasználatlanul álló telelő tavakat. Három alkalommal vettünk mintát húsvizsgálatra, a szezon kezdetén, közepén és végén. Vizsgálataink kiterjedtek a telített és a telítetlen zsírsavak mennyiségére, a zsírtartalomra valamint, a lipidperoxidációs folyamatokra egyaránt.
Statisztikai elemzéssel (egytényezős varianciaanalízis) hasonlítottuk össze a táppal takarmányozott telelők egyedeinek a tenyészidő közepén és végén vett húsmintáinak eredményét (telített és telítetlen zsírsavak mennyisége, zsírtartalom), a kontroll csoport egyedeinek eredményeivel. Mindkét időpontban és mindkét zsírsavgarnitúra figyelembevételével elmondhatjuk, hogy a kontrollhoz képest statisztikailag igazolható különbség nem volt kimutatható (P > 0,05), tehát a hús minősége nem romlott egyik telelőben sem.
A munka a Baross Gábor K+F program (REG-DD-09-2-2009-0114) támogatásával készül.