2021.10.22.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:14
Tegnap:84
Ezen a héten:315
Ebben a hónapban:2106
Összesen:843993

Lanszki József: A vidra táplálkozási szokásai a Tornát és Marcalt ért vörösiszap szennyezést követően

Lanszki József, Bauer-Haáz Éva, Bende Zsolt, Széles L. Gabriella
Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék, 7401 Kaposvár, Pf. 16.


Kivonat

A vidra (Lutra lutra) a vizes élőhelyek állapotát kiválóan jelző faj. A post mortem vizsgált példányok öko-toxikológiai elemzése szerint a hazai vidrák szervezetében felhalmozódó egyes fémes elemek mért koncentrációi európai összevetésben alacsonyak, vagy közepesen alacsonyak.
A vizsgálatunkat a kolontári vörös iszap tározó falának 2010. októberében bekövetkezett átszakadását követő hetekben végeztük. Felmért területek voltak a Torna patak és a Marcal folyó katasztrófa által sújtott (szennyezett) és nem szennyezett szakaszai, mellékvizei. A 65 helyszínen (alapvetően hidak környékén) standard vidra előfordulás- és élőhely felmérést alkalmaztunk, az ürülékeket összegyűjtöttük és táplálék-összetétel vizsgálatot végeztünk.
A Torna patak és mellékvizeinek nem szennyezett szakaszán élő vidrák táplálékában legjelentősebbek voltak a halak (mennyiségi összetétel: 62%; kárász sp., ponty, küsz, csuka, sügér, süllő, törpeharcsa, naphal) és a tízlábú rákok (23%; Astacus sp.), ezek mellett kétéltűek és kisemlősök (vándorpatkány, kószapocok) voltak még fontosabbak. A Torna szennyezett szakaszán a régi hulladékok elsodródtak, a vidrák lábnyomainak jelenléte ellenére októberben egyetlen hulladék mintát sem találtunk. A Marcal nem szennyezett szakaszán a halak (33%; pl. ponty, kárász sp., törpeharcsa, naphal, sügér, csuka) mellett számottevő volt a kétéltűek (Rana sp., Bufo sp., levelibéka), a kisemlősök (21%; főként kószapocok) és madarak (17%; főként récék) fogyasztása. A Marcal vörösiszappal szennyezett szakaszán legnagyobb arányban halakat (76%; zömében ezüstkárászt, e mellett domolykót, csukát, pontyot, süllőt, csíkot), köztük nagytestű (500 gramm feletti) halakat tartalmaztak a vidra ürülékek. A folyóban nagytestű és kisméretű elpusztult halakat egyaránt nagy számban találtunk. A szennyezés negatív hatása közvetett úton, a másodlagos mérgezés miatt várható. Ezt valószínűsíti, hogy a vidrák a szennyezett vízfolyások mentén a szennyezést követő napokban aktívak voltak, beteg halakat is elfogyasztottak.