2018.11.17.,szombat
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:326
Tegnap:101
Ezen a héten:1109
Ebben a hónapban:2767
Összesen:682330

Staszny Ádám: Pikkely-morfometiai vizsgálatok eddigi eredményei

Staszny Ádám (1;4), Ferincz Árpád (2), Weiperth András (3), Csenki Zsolt (1),
Müller Tamás (1), Specziár András (4), Takács Péter (4), Paulovits Gábor (4),
Urbányi Béla (1)

1.) Szent István Egyetem, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2.) Pannon Egyetem, Limnológiai Tanszék, Veszprém
3.) ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest
4.) MTA BLKI, Tihany


Kivonat

A geometriai morfometria módszereit a ’80-as évek eleje óta alkalmazzák külföldi szakemberek különböző objektumok hasonlóságának összevetésére. Az elmúlt években kezdtük alkalmazni, illetve adaptálni ennek a módszer-csoportnak mérőpontokon alapuló változatát halpopulációs kutatásokban. Olyan módszert dolgoztunk ki, mely kiválthatja a napjainkban is elterjedt hagyományos morfometriát a hazai kutatásokban, mivel ez az ’50-es évek óta alkalmazott módszer több bizonytalansági faktorral is bír. Vele szemben a geometriai morfometria olyan előnyökkel rendelkezik, mint pl. a csoport átlagos alakjának megjeleníthetősége, az alak egységes geometriai elemként történő elemzése, a vizsgált egyedek kíméletes vizsgálata.
Vizsgáltuk teljes test alapján a populációk elkülöníthetőségét (vörösszárnyú keszeg, ponty), fajok illetve populációk elkülönülését pikkely-alak alapján (vörösszárnyú keszeg, ponty, ezüstkárász, fenékjáró küllő, bodorka). Laboratóriumi kísérletben vizsgáltuk, hogy a pikkely-alak alakulásáért a genetikai háttér vagy a környezeti hatások felelősek-e inkább (zebradánió).
A későbbiekben vizsgálni szeretnénk olyan felmerült kérdéseket, melyek tovább pontosíthatják a módszert, illetve hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a vizsgálatok során kapott eredményekből helyes következtetéseket vonhassunk le.

Az előadás anyaga PDF formátumban