2018.11.19.,hétfő
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:12
Tegnap:238
Ezen a héten:12
Ebben a hónapban:3025
Összesen:682588

Bardócz Tamás: Az Európai Unió közös halászati politikájának reformja és lehetséges hatásai a magyar halászati ágazatra

Bardócz Tamás (1), Mihálffy Szilvia (2), Tarpataki Tamás (2)
1.) Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest
2.) Magyar Köztársaság Állandó Képviselete az Európai Unió mellett, Brüssszel

Kivonat

Az Európai Unió a világ halfogásának és haltermelésének 4,6%-át adja, de a belső fogyasztás kielégítésére jelentős behozatalra szorul. Az EU27 2007-ben 5,6 millió tonna halat importált 5,1 millió tonnás fogás és 1,3 millió tonnás termelés mellett.
2000-ben a fogás még 6,7 millió tonna volt, a termelés pedig ugyanennyi, vagyis a csökkenő tengeri fogásokat kizárólag importból pótolta.
A tengeri fogások csökkenésének fő oka, mint az egész világon mindenhol, az EU-ban is az állományok túlhalászottsága, vagyis hogy több halat fognak ki, mint amennyit az adott populáció évről évre képes újratermelni. Ennek megakadályozásához drasztikusan vissza kellene fogni a tengeri halászatot és csökkenteni a halászati kapacitást, ezért a Közösség már a KHP 2002-es reformja során több olyan intézkedést is bevezetett, amelyek a túlzott kapacitások csökkentését célozták. Emellett – a fenntartható halászat biztosítása érdekében – a Tanács több állományra is hosszú távú gazdálkodási terveket fogadott el. Az Európai Halászati Alapban erősen korlátozták a hajók felújításával kapcsolatos támogatásokat és megszűnt az új hajó vásárlás támogatása is. Mindezek ellenére a trendek nem változtak lényegesen, ezért további határozott intézkedésekre van szükség.
Az EU haltermelésének jelentős problémája, hogy a harmadik országok dinamikusan fejlődő termelésével szemben jelentős túlszabályozottsága miatt versenyhátrányban van. Ennek ellenére a tengeri haltermelés (elsősorban ketreces technológiával) ha lassan is, de fejlődött, míg az édesvízi haltermelés stagnált vagy a ponty esetében például visszaesett.
Hazánk haltermelésére a tengeri halászatot érintő változások közvetetten, míg az akvakultúrát és a pénzügyi eszközöket érintő változások közvetlenül is hatással lesznek. Ezeket a hatásokat a reform jelenlegi szakaszában csak becsülni lehet, de az előzetes információk segíthetik az ágazati kutatás és a termelők felkészülését a lehetséges változásokra.

Az előadás anyaga PDF formátumban