2018.11.17.,szombat
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:307
Tegnap:101
Ezen a héten:1090
Ebben a hónapban:2748
Összesen:682311

Csorbai Balázs: Az invazív halfajok állományának helyzete a magyar halastavi haltermelésben

Csorbai Balázs, Kovács Éva és Horváth László
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő

Kivonat

A magyarországi halastavi haltermelés évtizedek óta egyik legkomolyabb problémája az invazív halfajok jelenléte. Ezek a halfajok egyrészről meggondolatlan betelepítések során, másrészről véletlen behurcolás, illetve természetes terjeszkedés révén kerültek az országba. A faunisztikai vizsgálatok ezidáig 12 halfajt soroltak Magyarországon ebbe a kategóriába. A gazdaságok számára legnagyobb problémát három halfaj jelenti: az ezüstkárász (Carassius auratus), a törpeharcsa (Ameiurus spp.) és kínai razbóra (Pseudorasbora parva). Az első kettőt a hazai halgazdálkodási szakemberek honosították meg, utóbbi a Kelet-Ázsiából érkezett növényevő halfajokkal együtt (amur, busa fajok) hurcolták be. Mindhárom halfajról elmondható, hogy komoly károkat okoznak elsősorban azzal, hogy elfogyasztják a haszonhalaknak szánt takarmányt (mind az ember által kiadagolt abraktakarmányt, mind a tavakban megtalálható természetes táplálékot), másodsorban a haszonhalak ivadékainak fogyasztásával. Vizsgálatunkban azt szerettük volna felmérni, hogy milyen mértékű az egyes régiók és gazdaságok fertőzöttsége.
A vizsgálataink során feldolgoztuk egyrészről a Központi Statisztikai Hivatal és Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa által 2000-2002. években gyűjtött adatokat. Megállapítottuk, hogy a vizsgált három év során, országos szinten, több mint 2000 t lényegében értéktelen gyomhal keletkezett. Ez azt jelenti, átlagban Magyarországon hektáronként több mint 33 kg invazív gyomhalat állítanak elő a termelők. Ez követően régiókra bontva vizsgáltuk meg tógazdaságok gyomhal termelését és megállapítottuk, hogy jelentős eltérés van az egyes régiók gyomhal termése között, valamint összefüggés, illetve a megtermelt ragadozó halfajok mennyisége és tavakban termett gyomhal mennyisége között.
Vizsgálataink másik eszköze egy kérdőíves felmérés volt, mely során a magyarországi haltermelés több mint 60%-ról gyűjtöttünk adatokat. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaságok több mint 90%-ában okoznak problémát az invazív halfajok. Továbbá átfogó képet kaptunk az egyes gazdaságok gyomhal-fertőzöttségéről, illetve arról, hogy a gazdák, hogyan vélekednek a probléma megoldásának lehetőségeiről.