2018.05.22.,kedd
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:72
Tegnap:117
Ezen a héten:189
Ebben a hónapban:2920
Összesen:655564

Juhász Lajos: A jósvafői Tengerszem-tó halfaunája

Juhász Lajos (1) és Salamon Gábor (2)
1.) Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen
2.) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, Jósvafő

Kivonat

Jósvafő község felett, a Baradla-barlangból a Jósva-patak karsztforrásként bukkan elő. A többnyire bővizű, kristálytiszta vizet alig néhány méterre egy völgyzárógát visszaduzzasztja, ennek következtében jött létre a Tengerszem-tó.
A Tengerszem-tavat a Jósva-patak mellett további hideg vizű források is táplálják A tó mesterséges duzzasztás révén jött létre 1942-ben, elsősorban áramtermelés céljából. A víz egy műtárgyon keresztül bukik át a tó déli oldalán.
A tóba az elmúlt évtizedekben több halfajt telepítettek, így a sebes pisztrángot (Salmo trutta fario) és a szivárványos pisztrángot (Oncorhynchus mykiss), valamint számos egyéb faj is a tóba került. A tó halfaunájáról egy teljesebb képet utoljára 1981-ben kaptak, amikor a tó vizét teljesen leengedték. Jelenleg a halászati kezelő és fenntartó az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága. A tó aktuális halfaunájának megismerése céljából 2005. november 12-én a tó lehalászására került sor. Ennek első lépéseként a tó vizét részben leengedtük, a vízszint mintegy 1,5 méterrel csökkent. A halászat döntően egy 10 mm-es szembőségű kerítőháló alkalmazásával történt. A Jósva-patak tóhoz közeli szakaszán elektromos halászgéppel is történt mintázás.
A Tengerszem-tó lehalászása során 6 faj 350 egyedét azonosítottuk.
A lehalászott halak döntő részét a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) jelentette (330 egyed). Kisebb számban került elő sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario), mindössze 10 példányt azonosítottunk. További fajok: vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), ezüstkárász (Carassius auratus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), fürge cselle (Phoxinus phoxinus). A Jósva-patakból csak a két pisztrángfaj került elő. A szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) 18 egyede, a sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario)
15 példánya, köztük érett ikrás és tejes halak is.
A Tengerszem-tó és a Jósva-patak mintegy 50 méteres szakaszának lehalászása során 6 faj közel 400 egyedét azonosítottuk. A lehalászás során egyetlen domolykó sem került befogásra, noha ez a faj bizonyíthatóan előfordul a tóban. A következő mintavételezés során ezért először a vízi növényzetet kell ritkítani, mert ez gátolta a tó teljes területének mintázását. Javasolható a halfauna folyamatos, évenkénti egy alkalommal történő felmérése. Törekedni kell a víztérben az őshonos fajok életfeltételeinek biztosítására, a tájidegen
(pl.: szivárványos pisztráng) fajok állományának csökkentése mellett.