2018.02.22.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:204
Tegnap:185
Ezen a héten:828
Ebben a hónapban:3109
Összesen:642946

Szabó Viktória: Adatok halastavak oxigénviszonyainak ismeretéhez

Szabó Viktória és Körmendi Sándor
Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár

Kivonat

Kutatási munkánk során két (8 illetve 16 ha területű) dunántúli völgyzárógátas halastóban - naponta két alkalommal (5 és 15 órakor) - vizsgáltuk a pH, hőmérséklet, 0,5-1-1,5 m vízmélységben az oldott oxigén-koncentráció, oxigéntelítettség, KOI és az átlátszóság napszakonkénti és tenyészidőszakon belüli változását. A mintavételeket május és szeptember között háromnaponta, összesen 56 alkalommal végeztük. A halastavakban egynyaras ponty, amur és csuka, illetve kétnyaras ponty, amur és egynyaras csuka került kihelyezésre. A tenyészidőszakban a tavak tápanyagpótlása havonta műtrágyázással történt.
Célkitűzésünk volt a vizsgált paraméterek összehasonlító analízise alapján a halgazdálkodás szempontjából kritikus időszakok meghatározása; a műtrágyázás hatásának vizsgálata a tavak oxigéntermelésére; a szervesanyag-tartalom, az átlátszóság és az oldott oxigén koncentrációk közötti összefüggések analízise. SPSS program segítségével statisztikai elemzéseket végeztünk.
A hajnali és délutáni oxigénszint közötti különbség elégséges információt ad a gyakorló halgazdának a tóban folyó primer termelés nagyságáról. A vizsgálatok szerint a két időpontban mért oldott oxigén-koncentrációk között csak megfelelő időjárási tényezők (pl. szélcsendes időszak) idején voltak szignifikáns különbségek. Megállapítottuk, hogy a meteorológiai tényezők hatása meghatározó a tó oxigénháztartásában. A szél kedvező hatása pozitívan hat az alsóbb vízrétegek oldott oxigén koncentrációjára. A sekélynek számító halastavakban az éjszaka folyamán általában létrejön a teljes felkeveredés. Hajnalra az egész vízoszlopban azonos volt az oldott oxigén koncentráció és hőmérséklet. Hosszantartó meleg éjszakákkal párosuló kánikulában létrejön a halastavakban is hőrétegződés, ami oxigénszint rétegződéssel is párosul, ha a tó átlátszósága minimális.
A Secchi-koronggal mért átlátszóság fontos kiegészítő adatot szolgáltat a fitoplankton állományról, bár az átlátszóságot egyéb tényezők is befolyásolják. A csekély átlátszóság a mélyebb tavakban elősegíti a hő és oxigénszint rétegződést. Az oldott oxigén  koncentráció és az átlátszóság között negatív korrelációt találtunk. 0,5 m, 1 m mélységben mért oldott oxigén és a KOI érték között nem volt szignifikáns különbség. A nagyobb KOI értékhez nagyobb oxigéntermelés párosul. A 1,5 m mélyen mért oldott oxigén és KOI érték között gyenge negatív kapcsolat volt tapasztalható.
A trágyázás, műtrágyázás pozitív hatása kimutatható a primer termelésre, így az oxigénháztartásra is. A műtrágyázást követően 4-6 nappal jelentkezik a fitoplankton biomasszájánál felfutás.
A kísérleti tavakban a pH csekély ingadozást mutatott (7,2-8,2), ami a tavak magas pufferkapacitását igazolja.