2018.05.22.,kedd
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:72
Tegnap:117
Ezen a héten:189
Ebben a hónapban:2920
Összesen:655564

Körmendi Sándor: Vízminőség és zooplankton vizsgálatok a Nagyatád-Simongáti Tórendszer kijelölt halastavaiban

Körmendi Sándor (1), Boros Attila (2) és Kóbor Balázs (1)
1.)O Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár
2.) V-95 Kft., Nagyatád

Kivonat

A Simongáti 4. és 5., valamint a Rinyaszentkirályi 12. halastavak vízminőségét és zooplankton faunáját 2004-2005-ben április és október között kéthetenkénti mintavételi gyakorisággal vizsgáltuk.
Célkitűzésünk volt a vizsgált halastavak tenyészidőszakon belüli vízminőség-változásának, a víz tápanyag- és szervesanyag-tartalmának analízise, a zooplankton kvalitatív, kvantitatív és populációdinamikai vizsgálata.
A vízminőség vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tenyészidőszak előrehaladtával a mezo-eutrófból eu-politróf, béta-alfa-mezoszaprobból alfa-mezoszaprob vízminőség alakul ki függetlenül attól, hogy az időjárási viszonyok miatt átfolyóvíz nélküli (2004), vagy átfolyóvizes (2005) vízkormányzás történt. Az anorganikus nitrogén, az oldott reaktív foszfát-foszfor, valamint a lúgosság vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a halastavakban primer produkció nem tápanyaglimitált. A statisztikai analízisek alapján a KOI és a klorofill-a közötti korreláció (Pearson-korr.) 0,838; a KOI és Secchi-átlátszóság között -0,709; az oldott reaktív foszfát-P és a klorofill-a között 0,746.
A zooplankton vizsgálatok során 2004-ben a 43 Rotatoria, 19 Cladocera és
9 Copepoda taxont, míg 2005-ben 33 Rotatoria, 13 Cladocera és 10 Copepoda taxont találtunk. Az előforduló taxonok döntő többsége euriök, kozmopolita, Magyarország vizeiben általánosan elterjedt elsősorban euplanktonikus és metafitikus szervezetek, melyek béta-mezoszaprób és alfa-mezoszaprób, valamint mezo-eu-politróf vízminőséget indikálnak. A zooplankton nagymértékű egyedszám változása a kisméretű taxonok, illetve a fejlődési alakok (pl. nauplius) denzitására vezethető vissza. Az egyedszám értékek változása a termelésbiológiai állapot meghatározása miatt fontos paraméter, de nem ad megfelelő információt a halak számára hasznosítható táplálék mennyiségéről. Ezért a domináns zooplankton taxonok mintánkénti reprezentatív méretfelvételezését követően, rendszertani hovatartozás nélkül, a halak számára felvehető méretű zooplanktont alkotó fajok egyedtömegei és egyedszáma alapján számítottuk ki a hasznosítható zooplankton mennyiségét. E számítások alapján megállapítható, hogy a vizsgált években a hasznosítható zooplankton mennyisége 175-978 kg/ha között változott. 200 kg/ha csak a Simongáti 4. tóban mértük 2005-ben az ezüstkárász ivadék inváziója miatt a tenyészidőszak második felében. Az előző évektől lényegesen eltérő időjárás (a csapadékos időjárás) kedvezően befolyásolta a természetes táplálék mennyiségének alakulását.
A vízminőség vizsgálatok, a zooplankton kvalitatív és kvantitatív összetételének alakulása és a halászati eredmények rámutatnak arra, hogy a tavak üzemi szinten történő tartása (a megfelelő élettér biztosítása  nagymértékben növeli a termelés biztonságát (hal megmaradási adatok) és eredményességét (természetes hozam jelentős mértékű növekedése). Ugyanakkor a szükséges tókezelések rövid ideig tartó hatása csupán halélettani szempontból fontos, sem a vízminőséget, sem a természetes haltáplálék-készlet mennyiségét és összetételét hosszabb távon jelentősen nem befolyásolja.
A halastavak tápanyagforgalmi helyzetének, táplálkozási kapcsolat-rendszerének és ennek gyakorlati hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatára és meghatározására további monitoring vizsgálatok szükségesek.