2018.12.11.,kedd
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:120
Tegnap:166
Ezen a héten:286
Ebben a hónapban:1770
Összesen:685868

Füstös Gábor: A tiszai haljelölések tapasztalatai

Füstös Gábor (1), Morvay Kálmán (2) és Turcsányi Béla (3)
1.) Palingenia Bt., Tiszafüred
2.) ÁBKSz Kht., Budapest
3.) Balatoni Halászati ZRt., Siófok

Kivonat

A 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánmérgezés egyértelműen rávilágított arra a problémára, hogy az egyes halfajok tiszai populációiról milyen keveset tudunk. Nem ismerjük az egyes területeken élő halpopulációk hozzávetőleges nagyságát, és a populációk méretének a változásait is csak a fogási statisztikák kevéssé megbízható adatsorai alapján tudjuk becsülni. Keveset tudunk a tiszai halfajok vándorlási szokásairól.
A Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda és a Tisza-Szamos Kht. 2001 őszén haltelepítési és haljelölési akcióba kezdett, többek között azért, hogy a jelölt halak növekedése és vándorlása alapján képet kapjon a Tisza állapotának változásairól.
Az eltelt évek során 8 halfaj (balin, compó, csuka, harcsa, kecsege, márna, ponty, süllő) 4668 egyedét a Floy-Tag egyedi jeleivel láttuk el, majd a Tisza különböző szakaszain kihelyeztük őket. A programhoz kapcsolódó jól szervezett ismertető kampánynak köszönhetően ennek 6,9 %-áról a horgászok és halászok 2002-2005-ben adatokkal szolgáltak.
A kibocsátáskor felvételre került a jelölt halak törzshossza és tömege, valamint a kibocsátás helye. A visszaküldőktől ugyanezeket az adatokat vártuk.
A kibocsátáskor felvett és a kifogó által beküldött adatok különbségéből azonnal látszik az egyed növekedése és vándorlásának távolsága.
A kutatási program elsődleges célja volt megismerni és felmérni egyes tiszai halfajok növekedését, vándorlási szokásait. A kutatási program fontos feladata volt a növekedés és a vándorlás alapadat-sorainak megteremtése.
Azokból a kibocsátásokból, amelyekből több egyed is előkerül, következtetéseket tudtunk levonni az egyes Tisza szakaszok haleltartó képességére, az adott faj tiszai növekedésére és vándorlási szokásaira. Az egyes telepített állományokból visszaérkező jelek száma utal a telepített korosztály megmaradási arányára. Az adatok visszaküldésének éves változása pedig fontos információval szolgál a további haljelölési akciók szervezéséhez.
Összegezve, az előzetesen kitűzött célon felül számtalan olyan tapasztalattal gazdagodtunk, amelyek növelhetik a természetes vizeken, elsősorban a folyókon gazdálkodó szervezetek haltelepítéseinek eredményességét.