2018.10.18.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:115
Tegnap:162
Ezen a héten:527
Ebben a hónapban:2566
Összesen:677232

Kovács Róbert: A kínai razbóra (Pseudorasbora parva S.) területhasználatának vizsgálata a Babati I-es tóban

Kovács Róbert, Csorbai Balázs és Horváth László
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő

Kivonat

A kínai razbóra (Pseudorasbora parva) az 1960-as években került be hazánkba az Ázsiában honos kultúrfajokkal (busafajok, amur) együtt. Itthon először 1963-ban észlelték megjelenését a paksi halgazdaságban, tömeges invázióját Biharugrán tapasztalták 1967-ben. A 70-es évektől rohamos ütemben hódította meg az egész országot, így napjainkra az összes lassúfolyású és állóvízben közönséges hallá vált.
Mivel a razbóra táplálékkonkurenciát jelent gazdasági halfajaink számára, valamint bizonyítottan elfogyasztják más fajok ivadékait a táplálékban szűkös időszakokban, ezért igen fontosnak tartottuk, hogy minél többet tudjunk meg a faj biológiájáról és ezen belül is területhasználati szokásairól. Vizsgálatunk elsősorban erre, ezen belül is a halak különböző vízi életterekben való elhelyezkedésére vonatkozott, a jelenséget különböző napszakokban vizsgáltuk.
A területhasználat vizsgálatára csapdák kihelyezése bizonyult a legmegfelelőbbnek, számos előkísérlet eredményeként (melyek az expozíciós időre, valamint a csapda méreteinek kialakítására vonatkoztak) sikerült elkészíteni egy nem szelektív varsát. A varsába a vizsgálatok során egységnyi mennyiségű csalogató anyagot helyeztünk el.
A varsákat a Babati I-es tó hossztengelyére merőlegesen helyeztük ki
5 vonalban. Minden vonal mentén egy csapda közvetlenül a part mellé, egyet a parttól kb. 10-15 méter távolságra vízközé, egyet pedig a tó hossztengelyének vonalában a fenék fölé 15-20 cm-re. A csapdák kihelyezése 4 napszakban történt, reggel 6 órakor, délben, délután 6 órakor és éjfélkor. Az expozíciós idő minden esetben 60 perc volt. Kiemeléskor megmértük a víz oxigén koncentrációját, oxigén telítettségét és hőmérsékletét. Ezen túl minden fogott razbóra testhossza is lemérésre került.
Eredményeink alapján megállapítható, hogy a razbórák a vizsgálatok idején a parttól mért 10-15 méterre vízközt tartózkodtak a legnagyobb tömegben. Megállapítottuk továbbá, hogy az oxigén telítettség és a fogott halak száma között nincs statisztikailag igazolható összefüggés.