2018.07.19.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:88
Tegnap:132
Ezen a héten:565
Ebben a hónapban:2295
Összesen:663168

Györe Sándor: Különböző takarmányok hatása az intenzíven nevelt compó ivadékok növekedésére

Györe Sándor (1), Bódis Márk (1), Kolics Balázs (1) és Müller Tamás (1),(2)
1.) Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, Keszthely
2.) Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő

Kivonat

Tenyésztett halaink közül a compó egyike a legkisebb mennyiségben termelt fajoknak. A piaci igények azonban a hazai állomány növelését indokolják. A természetes vizekben annak ellenére, hogy a gyakori eutrofizációs folyamatok kedveznek a compónak, nem növekszik, hanem csökken az állomány.
Az állomány megerősítéséhez nagyobb mennyiségű ivadék előállítására van szükség. A polikultúrás nevelési rendszerben a compó csekély növekedési erélye miatt nem meghatározó. Monokultúrás nevelését általában csak eliszapolódott, termelésből kivett, rossz termelőképességű halastavakban végzik.
Természetvédelmi és gazdasági tényezők is alátámasztják a compó állomány növelésének szükségességét, továbbá annak intenzív körülmények között történő nevelési technológiájának kidolgozását.
Különböző takarmányok hatását vizsgáltuk általunk leszaporított és laboratóriumi körülmények között felnevelt fiatal compó (induló testtömeg
1,06 g, induló testhossz 3,4 cm) növekedésére. Kilenc akváriumból álló recirkulációs rendszerben, három kezelést állítottunk be, három ismétléssel
(50 hal/akvárium; telepítési sűrűség 0,35g/l): „A csoport”: etetés szúnyoglárvával, „B csoport”: etetés száraz táppal (Perla AA), „C csoport”: hetente hat nap táp és egy nap szúnyoglárva etetés ad libitum. A négyhetes kísérleti periódus alatt hetente mértük a halak testtömegét.
A kísérlet végére a specifikus növekedési ráta (S.G.R = 0,8 %) tekintetében a csoportok között nem találtunk szignifikáns (p<0,05) különbséget. A testtömeg-gyakoriság eloszlási görbéje a „C csoport” esetében közel normál eloszlást mutatott, míg a másik két csoportnál jobbra döntöttet.
Más pontyfélék növekedéséről szóló szakirodalmi adatokkal összevetve a compó növekedését rendkívül lassúnak találtuk.