2018.06.25.,hétfő
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:37
Tegnap:0
Ezen a héten:37
Ebben a hónapban:3509
Összesen:660226

Szabó Tamá: Ragadozó halfajok gametogenezisének vizsgálata

Szabó Tamás (1), Lefler Kinga Katalin (1), Béres Gábor (1), Kucska Balázs (2), Bódis Márk (2), Bercsényi Miklós (2), Radics Ferenc (3) és Horváth László (1)
1.) Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2.) Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar,
Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, Keszthely
3.) Szarvas-Fish Kft., Szarvas

Kivonat

A ragadozó halak tenyésztési technológiája az utóbbi években, az intenzív száraz tápos etetés alkalmazásával sokat bővült és korszerűsödött. A harcsa mellett ma már a süllőt és a csukát is több helyen száraz tápon tartják (pl. a Pannon Egyetem két partnergazdaságában: Aranyponty Rt., Makkos és
Társa Kft.). Ahhoz, hogy az intenzív módon, esetleg zárt rendszerben történő neveléshez tervezetten tudjunk tenyészanyagot biztosítani fontos, hogy pontosan ismerjük ezen ragadozó fajok ivarsejtjeinek a fejlődését – úgy a tavi környezetben, mint zárt tartásban, intenzív körülmények között.
Az intenzív környezetben nevelt szürke harcsa ikrások ivarérése és petefejlődése a 18. hónapos életkortól rendkívül intenzívvé válik. A GSI a következő 6 hónapban (kétéves korra) 0,3 %-ról közel 10,0 %-ra nő. Ekkor a petefészekben található fejlődési állapotok alapján az ikrások ivarérettnek tekinthetők.
Az előnevelt, néhány hetes süllőivadék esetében az ivart az általunk alkalmazott szövettani módszerekkel nem lehetett elkülöníteni. A tavi környezetben nevelt egynyaras süllő tejesek heréjéből készített szövettani metszeteken érett spermiumokat figyeltünk meg. Az ikrás halak petefészkéből készült metszeteken kizárólag protoplazmás fejlődési stádiumban lévő ovocitákat találunk.
Az intenzív körülmények között mesterséges tápon nevelt két hónapos csukák vizsgálata esetében az úszóhólyag alatt figyelhető meg az ivarszerv egy lapockacsont-szerű képződmény formájában, amelyet differenciálatlan osztódó sejtek alkotnak. Az ivar nem meghatározható. Az idősebb, 4 hónapos korosztály esetében a petefészek különböző méretű protoplazmás fejlődési stádiumban lévő ovocitákat tartalmazott. A herében spermatogóniumokat találtunk, de kis számban spermatocitákat is megfigyeltünk.
Az egyéves ikrások GSI értéke számottevő (tavi környezetben: 8,83±0,6 %; intenzív rendszerben: 7,9 %), de nem éri el az ivarérett ikrásokra jellemző maximális értéket (18-24 %). Feltehetően az egyéves ikrások nagy része még nem vesz részt az ívásban, ezért érett petesejtjeik a tavaszi hónapok során felszívódnak. Az egyéves tejesek GSI értéke (tartási környezettől függetlenül) megközelíti a már többször ívott tejesekét (1-2 %). A tejesek esetében ez a korosztály már ivarérettnek tekinthető és feltehetően az ívásban is részt vesznek.