2018.11.15.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:105
Tegnap:180
Ezen a héten:566
Ebben a hónapban:2224
Összesen:681787

Fehér Milán: A lizin, a C-vitamin és az élőeleség hatása a compóivadék (TINCA TINCA L.) termelési paramétereire intenzív rendszerben

Fehér Milán, Herpergel Péter, Bársony Péter, Stündl László
Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet: 4032 Debrecen Böszörményi út 138.


Kivonat

Napjainkban a compó tenyésztése újra reneszánszát éli. Ahogyan a 60-as években, a Kínából érkező új halfajok térhódítása következtében kiszorult a hazai termelésből, úgy most kezd újra visszatérni a tógazdaságokba és az intenzív rendszerekbe egyaránt. Ennek oka elsősorban az, hogy a compó horgász- és adaghalként Nyugat Európában és Magyarországon egyaránt igen keresett. Mivel a kutatók korábban a compó indukált szaporítását sikeresen megoldották és pontynál alkalmazott keltetőházi technológiába beillesztették, a nagy mennyiségű lárva előállítása nem jelent problémát. A megfelelő minőségű ivadék nevelése azonban  napjainkban is komoly kihívás elé állítja a szakembereket, a termelés növelése ezért elsősorban ennek sikerén alapszik, elengedhetetlenné téve az ivadéknevelés fejlesztését. A legújabb kutatások szerint a problémára a megoldást az ivadéknevelés intenzív, recirkulációs rendszerbe történő adaptálása jelentheti. Az intenzív nevelésre vonatkozó vizsgálatok azonban rávilágítottak arra a tényre, hogy a száraz tápokon történő nevelés igen gyakran eredményez káros testtorzulásokat, melyek megjelenését a kutatók különböző élő eleségek etetésével igyekeznek elkerülni. Kísérletünkben az ivadékokat intenzív rendszerben, kereskedelmi forgalomban kapható száraz táppal etettük, amelyet más halfajokkal végzett kutatásokban kedvező eredményeket mutató takarmány-kiegészítőkkel, lizinnel és a C-vitaminnal, illetve élő eleségként Tubifexxel egészítettünk ki, hogy megvizsgáljuk a fontosabb termelési paramétereket. A vizsgálat során 3 kezelést (50 hal/akvárium, induló testtömeg: 3 g) állítottunk be, egyenként 3 ismétléssel. A kontrol csoport halait kizárólag száraz táppal etettünk, a második és a harmadik kezelés esetében ezt lizinnel és C-vitaminnal, illetve élő eleséggel egészítettük ki.  Kiemelt figyelmet fordítottunk a testtorzulások kialakulására, melynek szempontjából azt vizsgáltuk, hogy az említett takarmánykiegészítők alkalmazásával kiváltható-e az élő eleség etetése. A kísérletünk végén az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmazott takarmánykiegészítők kedvezően befolyásolták a halak megmaradását és egyöntetűségét, ugyanakkor az ivadékok növekedési mutatóira, a lehalászási egyedsúlyokra, a takarmányhasznosításra, illetve a testtorzulások kialakulására nem voltak hatással. A Tubifex etetésével azonban a növekedés, a lehalászási egyedsúlyok és a takarmányhasznosítás vonatkozásában is kedvezőbb eredményeket értünk el, ráadásul az élő eleség felhasználásával a testtorzulások megjelenését is sikerült elkerülni.  A kísérlet tehát egyértelműen bebizonyította, hogy a compóivadék nevelése során a takarmány élő eleséggel történő kiegészítése szinte minden termelési mutató tekintetében kedvezőbb értékeket eredményez, illetve hogy annak etetése a testtorzulások kialakulása szempontjából is nélkülözhetetlen.

Az előadás anyaga PDF formátumban