2018.11.15.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:95
Tegnap:180
Ezen a héten:556
Ebben a hónapban:2214
Összesen:681777

Györe Károly: A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén

Györe Károly, Józsa Vilmos
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas


Kivonat

A folyók ún. „River Continuum” koncepciója, ami az áramló vizeket olyan longitudinálisan összekapcsolódó rendszernek tekinti, amelyekben az alsóbb szakaszok ökoszisztéma szintű folyamatai a felsőbb szakaszok hasonló folyamataival szoros kapcsolatban állnak (Vannote et al. 1980), tagadja a vízfolyások szakaszokra tagolásának létjogosultságát. A halászatbiológia számára azonban a folyók zonációjának (szakaszjellegének) elmélete nemcsak leíró, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír.
Amennyiben a fajkészlet váltást a folyó longitudinális profilja, mint élőhely gradiens mentén elemezzük, elég nagy pontossággal meghatározhatóvá válnak az egyes szinttájak határai, illetőleg a halaknak a vízáramlási viszonyokhoz való alkalmazkodására vonatkozó Zauner-Eberstaller osztályozási rendszer is finomítható, korrigálható.
A Tisza hosszanti profilja mentén, a jellemző hidrológiai, fizikai, kémiai és biológiai állapothatározók függvényében, a domináns halfajok alapján a következő szinttájak azonosítása lehetséges: pisztráng, pénzespér, paduc, kecsege-márna, ponty-dévér.

Az előadás anyaga PDF formátumban