2018.05.22.,kedd
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:21
Tegnap:117
Ezen a héten:138
Ebben a hónapban:2869
Összesen:655513

Szűcs István: A hazai tógazdasági haltermelésből származó ponty és busa komplex árelemzése

Szűcs István
Debreceni Egyetem AGTC GVK, Debrecen


Összefoglaló


A termelési értékre és ezen keresztül az elérhető nettó jövedelemre ható tényezők közül a legfontosabb a mindenkori értékesítési ár alakulása. A hazai előállítású ponty és busa legnagyobb része élőhalként vagy elsődleges feldolgozást követően kerül kereskedelmi forgalomba. Az élőhal ára rendszeresen ingadozik a kereslet-kínálat függvényében, de szezonálisan és tájegységenként is jelentős szórást mutat. Mivel a hazai halászati ágazat legfontosabb „kenyérhala” a ponty és a busa, ezért e a két halfaj értékesítési árainak az alakulása alapvetően befolyásolja az ágazat jövedelemtermelő képességét.
Az elmúlt 30 évben különböző mértékben változtak a legfontosabb tógazdasági halfajunknak, a pontynak az abszolút és relatív termelői és fogyasztói árai, illetve ezek egymáshoz viszonyított arányai. Megállapítható, hogy a fogyasztói árak sokkal nagyobb mértékben növekedtek, mint a termelői árak, vagyis az „árolló” szinte folyamatosan nyílik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztókkal „elfogadtatott” magasabb árból származó többletjövedelem elsődlegesen a kiskereskedelmi szférában csapódik le.
Az értékesítési árak vonatkozásában a legtöbb hazai haltermelő – mint relatíve kisméretű piaci szereplő -, árelfogadó magatartást követ a piacon, vagyis áraival nem tudja jelentősen befolyásolni a hazai ponty és busa árakat. Van azonban ágazatban néhány olyan nagy termelési potenciállal és egyben jelentős piaci részesedéssel bíró vállalkozás, amely árváltoztatásával az egész országban kialakult árat egyik napról a másikra képes befolyásolni. Az esetleges árcsökkenés, amely keresleti oldalról nem feltétlenül indokolt, kedvezőtlenül érintheti a termékpálya többi szereplőjét, így jelentős jövedelemtől eshet el a halászati ágazat egésze. Ez - a liberális elvű piacgazdaságban elfogadott és gyakran tetten érhető - piaci magatartás az utóbbi években komoly vitákat okozott a termékpálya piaci szereplőinek körében. A klasszikus kapitalizmus virágkorában alakult ki az árkartell intézménye, mely megpróbálta kiiktatni a keresleti és kínálati viszonyok miatt kialakulós esetlege drasztikus árcsökkenést. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az árkartell sérti a versenysemlegesség elvét. Megvizsgálva a hazai halértékesítés és áralakulás helyzetét megállapítható, hogy a termékpálya értékesítési szempontból a korai kapitalizmus időszakára jellemző rendszerben működik és csak nehézkesen képes megfelelni a kor kihívásainak.

Az előadás anyaga PDF formátumban