2018.12.11.,kedd
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:104
Tegnap:166
Ezen a héten:270
Ebben a hónapban:1754
Összesen:685852

Béres Beatrix: Molekuláris genetikai vizsgálatok törpeharcsa populációkon

Béres Beatrix (1), Bakos Katalin (1),(2), Müller Tamás (1), Urbányi Béla (1), Kovács Balázs (1),(2)
1.) Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2.) Szent István Egyetem Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont, Gödöllő


Kivonat

Hazánkban irodalmi adatok alapján a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) és a barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) található meg, Európába azonban a sárga törpeharcsa (Ameiurus natalis) is bekerült az érkező szállítmányokban. Mindhárom faj káros, invazív, valamint táplálék konkurensei a gazdaságilag értékes halfajainknak, bár gazdasági hasznosításukkal is próbálkoznak az utóbbi időben. Elterjedésük, életmódjuk, szaporodásuk, ökológiai igényeik többszörösen vizsgált terület. Morfológiai bélyegek alapján a barna törpeharcsa megváltozását megfigyelték Magyarországon, ami a feltételezések szerint természetes hibridizáció következménye. A kialakult változatot Ictalurus nebulosus pannonicus alfajként írták le (Harka és Pintér, 1990). Mindemellett kevés genetikai információval rendelkezünk ezekről a fajokról. A bemutatott munka célja, hogy megvizsgáljon és összehasonlítson több magyarországi törpeharcsa állományt morfológia és genetikai módszerek segítségével.
Az országba került fajok azonosítása céljából az anyai öröklődés menetet mutató mitokondriális DNS-t vizsgáljuk, míg sejtmagi DNS vizsgálatokat végzünk a hibridek előfordulásának igazolására. Ehhez kidolgoztunk egy olyan duplex PCR eljárást, amelyben fajspecifikus genomi DNS szakaszokat és egy kontroll fragmentet sokszorozunk fel. A reakció lehetővé teszi a vizsgált törpeharcsa fajok és hibridjeik gyors és egyszerű azonosítását.
A vizsgált 10 élőhely közül 9 élőhelyen egyöntetűen A. melas állományt találtunk és csak egy élőhelyen találtuk meg az A. nebulosust is. Ezen az élőhelyen egymás mellett él a két faj. Az A. natalis magyarországi előfordulását az eddigi vizsgálatok nem támasztják alá. Vizsgálataink során nem sikerült igazolni a fajok közötti hibridizációt. Egyetlen populáció sem mutatta a hibridizáció genetikai nyomait, annak ellenére, hogy a korábban leírt morfológiai változásokat (úszósugárszám, színezet, stb.) mi is megfigyeltük a populációkban. Feltételezésünk szerint a morfológiai változások a magyarországi környezethez való alkalmazkodás és genetikai sodródás eredményeként alakultak ki.

A munka OTKA (PD 79177) és Bolyai pályázatok támogatásával készül.

Az előadás anyaga PDF formátumban