2018.01.18.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:144
Tegnap:137
Ezen a héten:552
Ebben a hónapban:2906
Összesen:638068

Feledi Tibor: Növényi takarmány-kiegészítők alkalmazása az intenzív tavi pontynevelésben

Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, H-5541 Szarvas


Kivonat

A halhús fogyasztás egészségügyi hatásaira vonatkozó, az utóbbi 30 évben végzett orvosi és biokémiai kutatások során bizonyítást nyert, hogy a halhúsban lévő esszenciális zsírsavak közvetlen szerepet játszanak az emberi szervezet egészséges működésében, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Munkánk során olyan tavi takarmányozási és tótrágyázási technológiákat kívántuk vizsgálni, amellyel magasabb esszenciális zsírsavtartalmú halhúst tudunk előállítani intenzív halastavi körülmények között magas fehérjetartalmú, növényi olajokat is tartalmazó takarmányokkal, mint a hagyományos, főként extenzív, gabonával történő takarmányozási technológia alkalmazásával.
Az „AquaMax” EU 6. KP nemzetközi integrált projekthez kapcsolódó tavi kísérletekben pontyot neveltünk polikultúrás népesítésű halastavakban. A természetes táplálékot magas fehérjetartalmú összetett takarmányokkal (tápokkal) egészítettük ki. Vizsgáltuk a kísérletek ponty állományának termelési mutatóit, valamint a halhúsok zsírsavösszetételét. Az 1. kísérleteket a HAKI tíz db, egyenként 0,15 ha vízfelületű tavaiban végeztük 2007. április elejétől november közepéig terjedő időszakban. Kezdetben az egész állományt kizárólag búzával takarmányoztuk, majd júniustól kezdődően 5-féle kísérleti beállítást alakítottunk ki, két ismétlésben. A takarmányozásnál alkalmazott, halliszt- és halolaj nélküli, 26 % fehérjetartalmú tápok fő különbségként alacsonyabb és magasabb szinten tartalmaztak csillagfürtöt (Lupinus albus) (6,5 % - AL, ill. 10,5 % - ML). A takarmányozási kezeléseket kombináltuk kétféle trágyázási módszerrel: 5 t/ha egyszeri dózisban (ED) és  3+2 t/ha több részletben elosztva (OD). A kontroll állományt (Kontr)  kizárólag búzával takarmányoztuk, 5 t/ha egyszeri trágyázási  mellett. (1. táblázat). A 2. kísérletben 0,15 ha területű  tavakban búzával takarmányoztunk június közepéig, majd a búzát Camelina sativa olajat tartalmazó teljesértékű (fehérje: 34,3 %, zsír: 11 %) tápra (SKR) cseréltük. A 2. kísérlet célja egy dunántúli völgyzárógátas üzemi - alapvetően tritikálé takarmányozású - halastó (1. táblázat, K - TRI) eredményeivel történő összehasonlítás volt.
Lényeges különbség mutatkozott a tápokkal is takarmányozott és a csak búzán, illetve tritikálén nevelt pontyok termelési mutatói között (1. táblázat), különösen a takarmány-együttható esetében.
A zsírsav vizsgálat eredményeit Csengeri I. és munkatársai előadása ismerteti.
 

1. táblázat: A kezelések és a növekedés, takarmányhasznosítás rövid összefoglalása


Az előadás anyaga PDF formátumban