2018.01.18.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:144
Tegnap:137
Ezen a héten:552
Ebben a hónapban:2906
Összesen:638068

Urbányi Béla: Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform kutatás-fejlesztési stratégiája

Urbányi Béla (1), Bokor Zoltán (1), Müllerné Trenovszki Magdolna (1), Bardócz Tamás (2)
1.) Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2.) Aleuron Tanácsadó Bt., Gödöllő

Kivonat

A Stratégiai Kutatási Terv előkészítésének fontos pillére volt az a módszertan, melyet a stratégiaalkotás kezdeti stádiumában alkalmaztunk. Ez a módszer nem csak a magyar halgazdálkodás, de még a hazai mezőgazdaság területén is viszonylag új metódusnak számított, ellenben a pl. a pénzügyi vagy kereskedelmi szektorral, ahol is a workshop jellegű információ szerzés a fejlődés mindennapos eszközének tekinthető. Eddig jellemző volt az ágazat egészére, az egyoldalú szakmai kommunikáció vagy a vezetők egy kis csoportjának „egyoldalú” döntéseinek kivitelezése. Ezek a folyamatok nem tették lehetővé a különböző szinten az ágazatban/ágazattal érintettek véleménynyilvánítását illetve együttgondolkodását. Véleményünk szerint azonban vannak olyan helyzetek, amikor nem egyoldalú információ átadást kell megvalósítani, hanem egy adott munkacsoport véleményére, tapasztalásaira, meglátásaira építve, ezeket továbbgondolva, integrálva, szintézisbe foglalva kell valami újat, többet, előbbre mutatót, csoport vagy szervezeti szintűt, egészen egyszerűen hatékonyabbat alkotni.
Törekedtünk a piaci szereplők közötti érdekviszonyok feltárására, és a szakmai alapokon is hasonló módon szerveződő érdekcsoportokat négy workshop keretén belül szólítottuk meg (+1 workshop, ami a konklúziók levonására szolgált).
Az egyes workshopok résztvevői által kialakított egységes SWOT analízisek és üzenetek alapján a Platform harmonizálta, szinergizálta az ágazatban rejlő erősségek, lehetőségek, gyengeségek és veszélyek összességét. Megalapozva ezzel a potenciálisan követhető stratégiai fókuszpontokat. Ezt követően az a Platform az elkészült Stratégiai Tervet a halgazdálkodási ágazat és az ágazatot érintő egyéb (környezetvédelmi, állategészségügyi, vízügyi hatóságok) szereplők társadalmi véleményezésére bocsátotta. A visszacsatolt véleményeket és hozzászólásokat a Platform beépítette a végleges Stratégia anyagába.

Az előadás anyaga PDF formátumban