2018.06.21.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:174
Tegnap:151
Ezen a héten:603
Ebben a hónapban:3190
Összesen:659907

Trenovszki Magdolna: Intenzív rendszerben tartott ponty (Cyprinus carpio L.) takarmányozása különböző olajokkal dúsított tápokkal

Trenovszki Magdolna: Intenzív rendszerben tartott ponty (Cyprinus carpio L.) takarmányozása különböző olajokkal dúsított tápokkal

Trenovszki Magdolna(1), Lugasi Andrea(2), Kertészné Lebovics Vera(2), Müller Tamás(1), Molnár Tamás(3), Bíró Janka(3), Szabó Tamás(1) és Urbányi Béla(1)
(1)Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
(2)Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Élelmiszer-kémiai Analitikai Főosztály, Budapest
(3)Kaposvári Egyetem, Kaposvár


Kivonat

Az emberi táplálkozásban nemcsak a magas fehérje tartalom miatt fontos a halhús, hanem a magas n-3 hosszúláncú többszörösen telítetlen zsírsavak miatt is. Közép és Kelet-Európában a halastavakban kiegészítő takarmányként gabonafélékkel, mezőgazdasági melléktermékekkel takarmányoznak. Azonban az átlag haltakarmányok nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű tápanyagot, se optimális szintű fehérjét.

A kísérletünk célja, hogy egy adott táp 3 különféle olaj-kiegészítéssel hogyan befolyásolja a halhús összetételt piaci méretű pontyoknál. A kísérletet egy 9 darabból álló egyenként 1000 literes tartályban, vízátfolyós recirkulációs rendszerben végeztük a Kaposvári Egyetem laboratóriumában, az Aranyponty Zrt. háromnyaras pontyaival (kiindulási átlagos testtömeg: 1106,25±193,83g). Magas fehérjetartalmú (37%-os) tilápiatápot dúsítottunk 6% lenolajjal (A csoport), 6% napraforgóolajjal (B csop.), és 6% szójaolajjal (C csop.), a három kezelést háromszoros ismétléssel napi háromszor kézzel etettük 42 napon át.

A C csoport szignifikánsan nagyobb testsúlyt ért el , mint az A és B csoport (P<0,05, ANOVA). A halhús kémiai analízisének eredményei alapján a C csoport húsa szignifikánsan magasabb nyersfehérjét, kevesebb nyershamut; magasabb zsírtartalmat mutatott, mint a másik két csoport halai. A különböző csoportok zsírsavprofilját adó vizsgált telített (n=7) és telítetlen (n=13) zsírsavak aránya szintén egymástól eltért. Például a szójaolajjal dúsított takarmánnyal etetett pontyok húsfiléje egyszeresen telített zsírsavakat tekintve szignifikánsan igazolható mértékben maradt el (42,23±1,82g/100g) a másik két csoporttól (A: 45,90±2,85; B: 43,46±2,44); azonban a következő többszörösen telítetlen zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazott (C22:6(n-3), C20:3(n-3), C18:2(n-6)). A halhús többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmának növelése azonban kedvezőtlen irányba befolyásolja oxidációs stabilitását, azaz gyorsabban avasodik. Eredményeink alapján elmondható, hogy az emberi szervezet számára egészségügyi szempontból kedvezőbb hatású halhúst állítottunk elő.

A munkát támogatta az RET-12/2005 és a BAROSS-4-2005.