2018.08.20.,hétfő
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:114
Tegnap:157
Ezen a héten:114
Ebben a hónapban:4039
Összesen:668789

Székely Csaba: A Tracheliastes maculatus rákélősködő szerepe a balatoni dévérkeszeg-elhullásokban

Székely Csaba: A Tracheliastes maculatus rákélősködő szerepe a balatoni dévérkeszeg-elhullásokban

Székely Csaba(1), Láng Mária(2) és Molnár Kálmán(1)
(1)MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete, Budapest(
(2)MGSZH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Budapest


Kivonat

A Balatonban a tavaszi hónapokban gyakran figyelhetők meg a tógazdaságokból jól ismert, a Lernaea-félékhez tartozó, parazitikus életmódot folytató copepoda rákok a dévérkeszegek testfelületén, a pikkelyekhez rögzülve. Ezek a Tracheliastes maculatus nőstényei. Az áttetsző testű rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén kialakuló apró, vagy nagyobb fekélyek vörös színükkel felhívják magukra a figyelmet. A Balatonban a dévérkeszeg ívásával egyidejűleg, május végén - június elején ez a bántalom menetrendszerűen megjelenik, azonban a kártétel mértéke az egyes években nem egyforma. Tavaly a valószínűleg a szokásosnál magasabb tavaszi vízhőmérséklet, valamint egy feltételezett gradáció hatására a tracheliastes-fertőzöttség is korábban, és a megszokottnál intenzívebben jelentkezett. Szokatlan, hogy a korábbi évektől eltérően tavaly nem csak a több éves dévérkeszeg korosztályokon, hanem a fiatalabb egyedeken is intenzív Tracheliastes maculatus-fertőzöttséget detektáltunk. A fertőzött 12-14 cm-es méretű dévérkeszegeken a parazita kártétele következtében gyulladásos gócok és körülöttük kisebb-nagyobb területre kiterjedő pikkelyhiányos területek, valamint a pikkelyek eróziója volt megfigyelhető. A pikkelyek közvetlen károsodása mellett jelentős tényező volt az a bakteriális fertőzöttség, amely a roncsolt szövetekben alakult ki. Idősebb halakban ez jobbára lokális, és csak a rögzülés helyének környékére terjedt ki, fiatal halakban azonban a test nagyobb területére kiterjedő erózió jelentkezett. A vérzéses területekről-, a pikkelytasakokban felgyűlt savóból- és a veséből véres-agarra való kioltás után az Aeromonas hydrophila nevű fakultatív pathogén baktérium telepei fejlődtek ki.

Valószínűsíthető, hogy az elhullásokban szerepet játszhatott a dévérkeszegek korábbi évekhez képest gyengébb kondíciója is. A nemzetközi szakirodalomban is utalások találhatók mind a Tracheliastes maculatus, mind pedig a folyóvizi halakon (paduc, domolykó) élősködő Tracheliastes polycolpus okozta hal-elhullásokról.

Véleményünk szerint a tavaly késő tavasszal a Balatonban jelentkezett, a korábbi évekhez képest nagyobb mértékű, és fiatal dévérkeszeg korosztályokat is érintő elhullások elsődleges kiváltó oka a Tracheliastes maculatus fertőzöttség.

(K 71837. sz. OTKA kutatás: Balatoni halfajok és köztigazda szervezetek parazitológiai monitorozása)