2021.10.22.,péntek
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:13
Tegnap:84
Ezen a héten:314
Ebben a hónapban:2105
Összesen:843993

Jancsó Mihály: A rizsföldi halivadék nevelés lehetőségei és veszélyei a hazai ökológiai gazdálkodás keretei között

Jancsó Mihály: A rizsföldi halivadék nevelés lehetőségei és veszélyei a hazai ökológiai gazdálkodás keretei között

Jancsó Mihály(1), Gyalog Gergő(1), Izsó Lajos(2), Váradi László(1) és Rónyai András(1)
(1)Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
(2)Biocsárda Termelő és Kereskedő Kft., Csárdaszállás


Kivonat

A biztonságos és környezetbarát élelmiszerek piacának bővülésével párhuzamosan Magyarországon is nő a bio (organikus, ökológiai) feltételek között termesztett rizs (Oryza sativa L.) vetésterülete. A hagyományos rizstermesztésben alkalmazott növényvédő szerek nélkül a rizstáblák (kalitkák) megfelelő életteret biztosíthatnak a különböző halfajok fiatal és kifejlett egyedei számára is.

Vizsgálatainkat három éven keresztül folytattuk a Csárdaszállás határában elterülő ökológiai gazdálkodásra átállt rizsföldeken azért, hogy meghatározzuk a jelenleg alkalmazott termesztési rendszerben optimálisan nevelhető halfajokat és azok népesítési sűrűségét. A mintavételek alapján a ponty (Cyprinus carpio L.), a lesőharcsa (Silurus glanis L.) és a jászkeszeg (Leuciscus idus L.) is hatékonyan pusztította a legveszélyesebb rizskártevőket, az aknázó rizslégy (Hydrellia griseola Fall.) és a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus Meigen) lárváit.

Néhány egyszerű, de lényeges változtatás szükséges a rizs agrotechnológájában a biztonságos halneveléshez. A legfontosabb, hogy a lecsapoló-rendszer belső árkait mélyebbre kell készíteni (kb. 30 cm) és belső halágyakat kell létrehozni lehetőleg a lecsapoló műtárgy közelében, hogy ezek teljes víztelenítése is megoldható legyen. A rizsföldi sekélyvizű halnevelésben a legnagyobb veszélyt a különböző vízimadarak kártétele jelenti. Ellenük riasztással és a halágyak hálós borításával lehet védekezni. A táblák egyéb részein a megfelelő sűrűségű növényállomány, és a vízborítás (25-30 cm) állandó megtartása elegendő búvóhelyet nyújt. A halak elkallódását, illetve a nem kívánt halfajok (pl. ezüstkárász) betelepülését a beömlő és a lecsapoló műtárgy állandó hálós lezárásával mérsékelhetjük. A technológiai lépések pontos betartásával a kihelyezett halállomány 30-50 %-át lehet az árasztóvíz lecsapolásával egy időben visszafogni.

A halak további nevelésében lényeges probléma, hogy a rizsföldek lecsapolása (augusztus vége – szeptember eleje) megelőzi a halastavi nevelési szezon végét, így meg kellett oldanunk a rizsföldön nevelt halivadékok tavi biohal nevelési technológiába illesztését is.
A kísérletek az NKTH (BHRVBJ05 projekt) pénzügyi támogatásával folytak.