2019.06.27.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:79
Tegnap:105
Ezen a héten:409
Ebben a hónapban:3534
Összesen:712190

Boczonádi Zsolt: Balatoni angolnák hormonálisan indukált ivarérlelése

Boczonádi Zsolt, Lefler Kinga Katalin, Urbányi Béla és Müller Tamás
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő


Kivonat

Számos tanulmány jelent meg az európai angolnaállomány csökkenéséről. Az állomány egyes becslések szerint tizede az 1980-es állapotokhoz képest, pesszimistább becslések szerint a folyótorkolatokhoz érkező üvegangolna mennyisége 99%-kal (!) csökkent. A csökkenés lehetséges tényezőit 2 csoportra lehet osztani: Óceáni környezet romlása: a klimatikus változások, elsősorban az általános felmelegedés, ami kihatással van az áramlatok erőségére és irányára.  Édesvízi környezet romlása: túlhalászat, Anguillicola crassus úszóhólyag-férgességének, különböző kémiai szennyezőanyagok akkumulációja a zsírszövetben, mely szubletális mérgezést okoz vándorlásuk során, élőhely csökkenés, vízmínőség-romlás. Az okokat felismerve több európai ország erős védelmi programokkal igyekszik ezt a kedvezőtlen folyamatot megfordítani.

Május 23.-án a Balatonból 16 angolnát szállítottunk a Tanszék halas laborjába, hormonálisan indukált ivarérlelési célból. A halakat 3 csoportban 3×700 literes kádakba telepítettük fel. A három csoportnál különböző hormonkúrát alkalmaztunk, heti kétszeri és egyszeri kezelést egy meghatározott ritmus szerint a következő felosztásban; 1. csoport: 10 mg ponty hipofízis (PH) / testtömeg (tt); 2. csoport: 10 mg PH + 21,5 mg motilium, mint dopamin receptor antagónista (D) / tt; 3. csoport: 10 mg PH + 21,5 mg D + 50 mg E vitamin / tt.  Az első kezelést követő 90.-115. nap között 14 angolna pusztult el. Az angolnákat felboncoltuk és különböző indexszámok alapján értékeltük az elért ivarérettségüket balatoni alapadatokhoz képest. A hormonkezelés hatására a kiinduló állapothoz képest (balatoni angolnák n=240: GSI=0,5%) a petefészek jelentősen megnövekedett a bennük fejlődő és növekedő petesejteknek köszönhetően (kezelt halak GSI =12%). A preparált petefészek mintákat hisztológiai úton is értékeltük. Az elhullások pontos oka nem ismert, habár két tényező együttes hatására gyanakodunk; egyfelől a súlyos A. crassus fertőzésre, másfelől az ivarérés során a test zsírszöveteibe akkumulálódó nehézfémek és/vagy peszticid maradványok mobilizációja okozta önmérgezésre. Vizsgálatainkat jelenleg ebben az irányban folytatjuk tovább.

Kísérleteinket OTKA PD 73466 és az MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíj pénzügyi támogatásával végezzük.