2018.07.19.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:86
Tegnap:132
Ezen a héten:563
Ebben a hónapban:2293
Összesen:663166

Gyalog Gergő: A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi méretű alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

Gyalog Gergő: A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi méretű alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

Gyalog Gergő, Hegedűs Réka, Kerepeczki Éva, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Váradi László  és Gál Dénes
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas


Kivonat

A SustainAqua projekt keretében Magyarországon két kísérleti rendszerben vizsgáltuk a tápanyagok újrahasznosíthatóságának mértékét: kombinált intenzív-extenzív rendszerben és létesített vizes élőhelyi rendszerben. A projekt céljai között szerepelt ezen rendszerek üzemi méretű alkalmazhatóságának (farm-scale) vizsgálata a kísérleti eredmények alapján.

A létesített vizes élőhelyi vízkezelés üzemi méretű tervezésének sarokpontja az volt, hogy a rendszer alkalmas legyen egy kb. 300 tonna/év kibocsátású átfolyóvizes afrikai harcsa telep teljes évi elfolyóvizének tisztítására. Az adott éghajlati tényezőket figyelembe véve az általunk javasolt 12,1 hektáros rendszer (3 darab 2,2 hektáros stabilizációs tó, egy 3,7 hektáros halastó és egy 1,8 hektáros  gyékényes tó összekapcsolása) megvalósításának költség-haszon elemzését a harcsatermelő vállalat szemszögéből végeztük el. A tervezett rendszer évente átlagosan 7000-8000 kg szervetlen nitrogén, 1000-1100 kg foszfor és 70000-80000 kg KOI eltávolítására lenne képes, mely a jelenlegi vízterhelési szabályozás alapján 9-11 millió forint megtakarítást jelente a harcsafarmnak. A rendszer egyéb várható bevételeivel és költségeivel kalkulálva a kb. 65 millió forintos beruházás (melyből a példában 30 MFt hitel, 25 MFt támogatás és 10 MFt saját erő) nettó jelenértéke, vagyis a működtetés jelen értéke és a befektetési összeg különbsége 15 éves működési periódussal számolva plusz 25-30 millió forint lenne.

Az üzemi szintű kombinált intenzív-extenzív rendszer tervezésénél egy olyan rendszert vettük figyelembe, mely évente kb. 5-10 millió forint profitot tesz lehetővé. A kistermelőknek javasolt rendszer két 1,25 hektáros tóból állna, amelyekbe 4-4 db 100m2-es ketrecet helyezhető el intenzív egységként. A ketrecekben pelletált táppal (FCR=1,5) Afrikai harcsa (telepítés: 2 t/ketrec) az extenzív tóegységekben pedig egy és kétnyaras ponty (7,5 t/tó) tartása javasolt. A számítások szerint a teljes rendszerben az extenzív rész évi bruttó hozama átlagosan 30 tonnát, míg az intenzív részé 50 tonnát tenne ki, amely mintegy 36-40 millió forint nettó árbevételt jelenthetne a vállalkozás számára, 30-34 millió forint anyag - és személyi jellegű ráfordítás mellett. 19 millió forintos beruházási költséggel kalkulálva (15 MFt hitel, 4 MFt saját erő) a leírt üzemi méretű intenzív-extenzív kombinált rendszer létrehozásával járó befektetés nettó jelenértéke körülbelül 20 millió forint lenne 10 éves működési időt feltételezve.
A projekt megvalósítását az Európai Unió támogatta (COLL-T-2006-030384).