2018.05.20.,vasárnap
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:40
Tegnap:106
Ezen a héten:839
Ebben a hónapban:2671
Összesen:655314

Lehoczky István: Néhány horvátországi pontyfajta genetikai jellemzése és visszatelepítése eredeti tógazdaságaikba

Lehoczky István: Néhány horvátországi pontyfajta genetikai jellemzése és visszatelepítése eredeti tógazdaságaikba

Lehoczky István(1), Ivelić Duška(2), Jablan Ines(2), Treer Tomislav(2), Bakos János(1) és Jeney Zsigmond(1)
(1)Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas
(2)Zágrábi Egyetem, Agrártudományi Kar (UZFA), Zágráb, Horvátország


Kivonat

A volt Jugoszláviában tenyésztett pontyfajták a délszláv háború során nagy valószínűséggel összekeveredtek. Minden tenyésztő úgy gondolta, hogy a tiszta, horvát pontyfajták örökre eltűntek. Ebben a helyzetben a HAKI és az UZFA (Zágrábi Egyetem, Agrártudományi Kar) kutatói felismerték a HAKI ex-situ élő génbankjában megőrzött Jugoszláviából származó fajták jelentőségét.

A HAKI már több mint negyven éve tartja fenn a világ legnagyobb élő ponty génbankját. A 15 magyarfajta mellett 15 külföldi pontyfajtát is megőriztünk, köztük a Jugoszláv eredetű poljanai pikkelyes, poljanai tükrös és nasicei fajtákat. A génbankban fennmaradt a három tájfajta eredeti génállománya, amely Horvátországban valószínűleg eltűnt. A két intézet együttműködve, egy kétoldalú Tudományos és Technológiai (TéT) Együttműködés pályázat (HR-2/2004*) segítségével hajtotta végre a 3 fajta genetikai vizsgálatát és visszatelepítését Horvátországba. A genetikai mintákat Magyarországon a HAKI génbankjában tartott pontyfajtákból gyűjtöttük, míg Horvátországban a mintagyűjtés Poljanán és Nasicén történt.  2006-ban a három tájfajta egyedeit mesterségesen szaporítottuk. 100.000 db háromnapos lárvát adtunk át a két halgazdaság képviselőinek, hogy visszatelepíthessék ezeket eredeti tógazdaságaikba. Az első visszatelepítési kísérlet logisztikai hibák miatt sajnos kudarcot vallott. A HAKI és az UZFA közötti második együttműködés eredményeként (CRO-27/2006*) 2007-ben a három horvát pontyfajta végre visszakerült származási helyére. Az újratelepítési program mindkét gazdaságban sikeres volt.

A genetikai vizsgálatok során kiderült, hogy mind a génbankban, mind a horvát tógazdaságokban tartott fajták állományai eltérnek a Hardy-Weinberg egyensúlytól. A génbankban fenntartott fajták genetikai változatossága meghaladja a horvátországi tógazdaságokban tartott fajtákét. Mind az átlagos lókuszonkénti allélszám, mind pedig az egyedi allélek száma magasabb a génbanki állományok esetében. A magasabb beltenyésztettség és a kisebb allélszámok oka nagy valószínűséggel abban keresendő, hogy a háború utáni fajtafrissítő szaporítások során kevés anyahalat használtak. A genetikai vizsgálatok igazolják, hogy a génbanki állományok visszatelepítése biztosítani tudja az elveszettnek hitt fajták genetikai hátterét. 
* - A vizsgálatokat a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatta