2018.11.15.,csütörtök
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:93
Tegnap:180
Ezen a héten:554
Ebben a hónapban:2212
Összesen:681775

Müller Tamás: A fogassüllő természetes úton hibridizálhat a kősüllővel?

Müller Tamás: A fogassüllő természetes úton hibridizálhat a kősüllővel?

Müller Tamás(1), Specziár András(2), Kolics Balázs(3), Kovács Balázs(1), Merth János(3), Németh Ferenc(4), Urbányi Béla(1) és Taller János(3)
(1)Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
(2) Magyar Tudományos Akadémia, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany
(3)Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
(4)Balatoni Halászati ZRt, Siófok


Kivonat

A szakirodalom szerint a két faj eltérő szaporodási viselkedése és ívási ideje megakadályozza a természetes hibridek létrejöttét, illetve ez idáig természetes élőhelyről hibrid nem volt ismert. A Balatoni Halászati ZRt halászai azonban beszámoltak arról, hogy évi 3-5 alkalommal olyan süllőket is zsákmányolnak, melyek megjelenésükben fogas- és kősüllőre emlékeztető jegyeket is mutatnak. A halászok 2008. november 18-án jelezték, hogy ismét egy lehetséges hibridet fogtak (standard testhossz: 424 mm, testtömeg: 1151g). A halat sikerült életben tartani, amíg partot értek és ott fényképet készíteni, illetőleg úszóiból mintákat eltenni későbbi genetikai analízisekhez.

Eredményeink:
-9 különböző primer párral lefutatott RAPD analízis kétséget kizáróan igazolta a hibridizáció tényét.
-Mitokondriális genom analízis révén megállapítottuk, hogy a hibrid fogassüllő ikrás és kősüllő tejes ívásából származott.
-A pikkely évgyűrű mintázata alapján a hibrid 6+ korú volt, így 2002-ben született. (Fontos megjegyezni, hogy az első mesterséges fehérkövest (süllő× kősüllő) csak 2003-ban hoztuk létre, illetve ilyen hibrid a laboratóriumból nem került ki!)
-A balatoni hibrid ikrás volt, a petefészkében érett ikrák voltak. Laboratóriumi vizsgálataink alapján a fehérkövesek fertilisek és életképes utódokat hoznak létre mindkét szülő fajjal visszakeresztezve.
-Tíz számszerű és 38 morfometriai bélyeg alapján felvettük a hibrid alaktani jellemzőit. Az oldalvonal mentén elhelyezkedő pikkelyek száma szintén hibridizációra utalt (lásd Specziár et al. 2009).
-A balatoni hibrid növekedési paramétereiben a süllőhöz állt közelebb. Az anyai hatás érvényesült tehát az életkor és a testhossz, valamint a testhossz és a testtömeg kapcsolatban is.

Az eredmények alapján feltételezhető tehát, hogy a két süllő faj között hibridizáció természetes körülmények között is előfordulhat, így a balatoni fogassüllő állomány ismeretlen mértékben kősüllő géneket is hordozhat.

Kísérleteinket részben a Magyar-Lengyel Kormányközi TéT együttműködés (PL-5/08) és MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíj pénzügyi támogatásával végeztük.