2018.01.16.,kedd
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:90
Tegnap:141
Ezen a héten:231
Ebben a hónapban:2585
Összesen:637746

Báskay Imre: 2007-2008. évi halélettani monitoring vizsgálatok a Dunántúlon

Báskay Imre: 2007-2008. évi halélettani monitoring vizsgálatok a Dunántúlon

Báskay Imre(1), Dobó Zoltán(1), Repkényi Zoltán(1) és Solymosné Majzik Etelka(2)
(1)Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Vízélettani Laboratórium, Gödöllő
(2)Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Analitikai Laboratórium, Velence


Kivonat

A '70-es évek közepén a Vízélettani Laboratórium integrálása a növényvédelmi szakigazgatásba elsősorban a korábbi évek balatoni halpusztulásainak volt köszönhető, melyekben az akkori rovarirtó szerek is szerepet játszottak. Ezért kisebb megszakításokkal évtizedek óta vizsgáljuk a Balatont a vegetációs időszakban 4-5 hetes gyakorisággal. 5 balatoni és 5 balatoni befolyónak vizsgáljuk a legfontosabb fizikai-kémiai paramétereit ill. a planktonikus algaflóra alakulását, az esetleges halelhullás okát, amit befolyásolhat növényvédő szer jelenléte is. 2008-ban erre vonatkozóan a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (FMMgSZH) Analitikai Laboratóriuma 3-3 balatoni vízmintából szermaradék vizsgálatot is végzett. Egyéb dunántúli élővizek szermaradék analitikai vizsgálatai is folynak évek óta, amelyekbe algológiai vizsgálattal kapcsolódtunk be, tekintettel, hogy az alkalmanként kimutatható növényvédő szer hatóanyagok döntően herbicidek.

A vizsgálatok alapján sem a szórványos halpusztulások, sem az algaprodukciók tekintetében növényvédő szer közvetlen hatása nem volt megállapítható, annak ellenére, hogy számos dunántúli folyóvízben nemegyszer több hatóanyag is kimutatható volt. Ezek azonban többnyire csak a hatásos koncentrációjuk töredékében voltak jelen. Így az algaszám időszakonkénti ill. éves változásait a hidrometeorológiai tényezők, a növényi tápanyagok jelenléte befolyásolta elsősorban. Mégis figyelmet érdemel a cianobaktériumok (kékalgák) gyakrabban kialakuló magas részaránya, amelyben – melegkedvelők lévén – fontos szerepet játszik az utóbbi évek magasabb vízhőmérséklete is, de nem kizárható, hogy a nyomnyi mennyiségben előforduló gyomirtó szerek jelenléte is közrejátszhat az algabiomassza kedvezőtlenné válásában, amely akár oxigénhiány, akár algatoxin révén halpusztulásban is megnyilvánulhat.