2018.01.16.,kedd
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Ma:91
Tegnap:141
Ezen a héten:232
Ebben a hónapban:2586
Összesen:637748

Ördög Vince: Vízminőséggel az algák/halak PUFA tartalmának növeléséért

Ördög Vince: Vízminőséggel az algák/halak PUFA tartalmának növeléséért

Ördög Vince és Bálint Péter
NyME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár


Kivonat

Az egészséges táplálkozás érdekében jelentős az érdeklődés az élelmiszerek, így a halak többszörösen telítetlen zsírsavtartamának (PUFA) a növelésére. Az algák kiváló PUFA források, mert zsírsavaik szénlánca húsznál hosszabb, kettős kötéseik száma pedig háromnál több, akár hat is lehet. A zsírsav láncban az első kettős kötés helyétől függően omega-3 és omega-6 zsírsavakat különböztetünk meg. A törzsfejlődés során az ember a kétféle zsírsavat közel azonos arányban fogyasztotta. Napjainkra az arány az omega-6 zsírsavak fogyasztása felé tolódott el, 15-17-szer többet fogyasztunk belőlük, mint az omega-3 zsírsavakból. Ennek következtében megnövekedett az ember fogékonysága a szív- és érrendszeri betegségek, a gyulladásos megbetegedések és a rák iránt. Érthető hát a törekvés a halfogyasztás sőt a halak PUFA tartalmának a növelésére. Az omega-3 zsírsavak prekurzorát, a legnagyobb mennyiségben a lenmagban található linolénsavat (18:3 n-3) az állatok nem szintetizálják, a növényekből jutnak hozzá. A haltakarmányok kiegészítése lenolajjal ezért indokolt és eredményes lehet. Mindazonáltal az algák lipid- és PUFA-tartalmát a környezeti tényezők és a vízminőség jelentősen befolyásolja, ami természetközelibb megoldást kínál az algák és a táplálékláncon keresztül a halak PUFA tartalmának a növelésére.

Kísérleteinkben Chlorella törzsek lipidtartalmát, lipidtermelését és zsírsavösszetételét vizsgáltuk a nitrogén-ellátás és a tenyészet kora függvényében. A vizsgált 40 törzset a Mosonmagyaróvári Algagyűjteményből választottuk ki és egy korábban leírt (Ördög, 1982) tenyésztő berendezésben szaporítottuk. A teljes és csökkentett nitrogéntartalmú tápoldatban tenyésztett algákat a szaporodás logaritmikus és stacioner fázisában szüreteltük, fagyasztva szárítottuk és a vizsgálatokig mélyhűtőben (-20 oC-on) tároltuk. A minták telített és telítetlen (MUFA és PUFA) zsírsav-tartalmát akkreditált laboratóriumban Chrompack CP 9000 gázkromatográffal vizsgáltattuk. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a nitrogén-hiány elősegítette a vizsgált algatörzsek lipid-, ezen belül a PUFA-termelését. A nitrogénben szegény tápoldatban tenyészett Chlorella törzsek MUFA és PUFA koncentrációja a szárazanyag tartalom 3-13%-a körül változott. A szaporodás logaritmikus szakaszában lévő, fiatal tenyészetekben a koncentráció alacsonyabb (3-5%), a stacioner szakaszban lévő idősebb tenyészetekben pedig magasabb (8-13%) volt. A linolénsav koncentrációja fiatal tenyészetekben 0,2-0,8%, míg az idősebb tenyészetekben 0,5-1,8% között változott.

Fentiekből az a következtetés adódik, hogy nitrogénben szegény tóvízben az algák PUFA és ezen belül linolénsav tartalma növekszik, tehát a vízminőség ellenőrzésével és beállításával növelhető az algák és az ezeket fogyasztó szervezetek, így a halak PUFA-tartalma is.